Rabat
Rabat Marokk fvrosa, egyben Rabat-Sal-Zemmour-Zaer rgi szkhelye. Lakosainak szma mintegy 1,7 milli volt 2007-ben.
A vros az Atlanti-cen partjn, Bou Regreg foly bal partjn fekszik. A foly tlpartjn helyezkedik el Sal, egy agglomercis alvtelepls, melyet gyakran Rabat ikervrosnak is neveznek. A kt vros lakossga egytt mintegy 1,8 milli ft tesz ki. A foly ltal hozott hordalk kvetkeztben az ikervrosok kikti szerepe folyamatosan cskken, ugyanakkor mg mindig jelents a textil-, az lelmiszer-, s az ptipar. Az ipar, a turizmus, valamint ms orszgok marokki klkpviseleteinek jelenlte miatt Rabat az orszg msodik legfontosabb vrosnak szmt a npesebb, s gazdasgilag sokkal jelentsebb Casablanca utn.
Rabatot az arabok alaptottk a XII. szzadban. A vros gyors fejldse a XVII. szzadban kezddtt. Ekkor telepedtek le itt tmegesen az andalziai muzulmnok – a mrok –, kztk szmos iparos, keresked, tengersz. A XIX. szzadra Marokk fontos politikai s gazdasgi kzpontja lett. A gyarmatostsi idszakban Rabat volt a francikkal szembeni ellenlls egyik utols bstyja.
|