Triploi
Tripoli Lbia fvrosa. A libanoni Tripolitl megklnbztetend olykor Nyugati Tripolinak (طرابلس الغرب Tarbulusz al-Garb) nevezik. Lakosainak szma meghaladja az 1,68 milli ft. A vrost a 7. szzadban alaptottk a fnciaiak, majd rmaiak fennhatsga al kerlt. Ksbb a rmai uralmat a tbb mint 1000 vig tart muzulmn uralom vltotta fel. Majd az Oszmn Birodalom buksa utn olaszok uralkodtak a vros felett, egszen Lbia fggetlenedsig. Tripoli a Szahara szaki vgn a Fldkzi-tenger partjn fekszik egy flszigeten. Tripoli Lbia legnagyobb vrosa s legfontosabb tengeri kiktje, egyben az orszg ipari s kulturlis kzpontja. A vros mozgalmas trtnelme s memlkei miatt turisztikai szempontbl is jelents. Tripoli oktatsi kzpont is, itt tallhat a hres Al-Fateh Egyetem. A vros klmja mediterrn jelleg, forr szraz nyrral s hvs csapadkosabb tllel.
Tripoli nem csak a vros neve, hanem a vros kerlet is. Mivel a lbiai kerletek kzigazgatsi szempontbl eltrnek a magyar kerletektl, eredeti nyelven sha'biyahnak szoks nevezni ket.
Tripoli kt repltrrel is rendelkezik: a Tripoli-i Nemzetkzi Repltrrel s a kisebb Umm Atiqah lgikiktvel. A Tripoli-i Nemzetkzi Repltr a kzpontja a Libyan Airlines, az Afriqiyah Airways s a Buraq Air nev lgitrsasgoknak. A lgikikt forgalma vente tlagosan 3 000 000 f. Tripoli kiktje kelet fell nyitott, de szak fell az bl szirtei j vdelmet nyjtanak szmra. Forgalma elmarad ms kolajkivitelt lebonyolt kiktk mgtt. Elssorban mediterrn termkeket exportl, de szmottetv a kontnerforgalma is. A tengerparttal prhuzamosan Alexandriig fut ngysvos autt a part menti nagyvrosokkal s a legaz futak pedig a kolaj-kitermel krzetekkel kti ssze Tripolit. 2007-ben plt meg a Tripolit s Sirtet sszekt vastvonal.
A vros legkedveltebb kzlekedsi eszkze a taxi, ami az arab orszgokhoz hen igen olcs. Elrs szeren minden aut rendelkezik taxirval, de ltalban ezeket senki nem veszi figyelembe. Mg a fuvar eltt rdemes megllapodni a sofrrel a szllts djrl.
|