Malindi
Malindi (rgebben Melinde) vros Kenyban, az Indiai-cen partjn, a Galana foly torkolatnl a Malindi-blben, 120 kilomterre szakkeletre a Parti Tartomny fvrostl, Mombasztl. Malindi kerlet szkhelye.
Az 1999-es (ersen elavult) npszmlls adatai szerint a vrosnak 117 735 lakosa volt.
F iparga a turizmus. Klnsen az olaszok kzt npszer. Nemzetkzi repltere van, Mombaszval, illetve a msik irnyban Lamuval ftvonal kti ssze. A vrostl dlre helyezkednek el Gedi romjai s Watamu nyaralhely. A folytorkolat szaki rszben van. A Watamu Tengeri Nemzeti Park s a Malindi Tengeri Nemzeti Park folyamatos vdett cenmellki znt kpeznek. A rgi a szuahli ptszet trhza.
Malindi a 14. szzad ta szuahli telepls, hagyomnyos kiktvros, amelynek a kelet-afrikai partvidk ezen szakaszn egy idben csak Mombasza volt rivlisa. 1414-ben Malindiben jrt a knai felfedez, Cseng Ho. Malindi uralkodja szemlyes kvetet s ajndkknt egy zsirfot kldtt Knba Cseng Ho flottjval.
A portugl felfedez, Vasco da Gama 1498-ban jrt itt, kereskedelmi egyezmnyt rt al, vezett szerzett indiai tjhoz s emlkknt egy ma is ltez koral oszlopot lltott (amelyet fl, hogy a talajerzi az cenba fog fordtani). 1499-ben a portuglok kereskedelmi llomst hoztak ltre, amely az indiai tvonalon kzleked hajk pihenllomsa volt. A vros egyik temploma ebben az idben plt.
A vrosban sok rgi plet maradt fenn, mint a Dzsuma mecset, tbbek kzt a turistk kzt npszer tengerparton.
|