Douala
Douala Kamerun legnagyobb vrosa, valamint az orszg Littoral tartomnynak fvrosa. A vrosban van Kamerun legnagyobb kiktje s legfontosabb nemzetkzi repltere, a Douala nemzetkzi repltr (IATA: DLA, ICAO: FKKD), a vros az orszg gazdasgi fvrosa. Emiatt Doualn halad t az orszg exporttermkeinek tbbsge: kolajtermkek, kaka s kv, tovbb Csd kereskedelmnek nagy rsze. A vrosban tallhat az orszg legnagyobb piaca az Eko Market.
Douala a Guineai-blben, a Wouri-foly partjn fekszik, a vros kt felt a Bonaberi-hd kti ssze. Lakinak szma 2001-ben 1,5 milli volt, napjainkra becslsek szerint meghaladta a 2 millit.
A vros az Akwa s Bonajo vrosrszekre oszlik; Akwa Douala szrakoz negyede, Bonajo pedig a vros zleti kzpontja. A vroson tvezet ftvonal mentn helyezkednek el Kamerun legjobb ttermei, kvzi s francia-stlus cukrszdi. A tengerparton szmos br s nightklub tallhat, rltssal a Guineai-blre s a kzeli mangrove-mocsarakra. Ltogatik kztt sok, az orszgban l tbbnyire francia s libanoni szrmazs klfldi van, akik Kamerun kolajiparban dolgoznak.
A vros klmja trpusi, a havi tlaghmrsklet 24,8 s 27,6 C kztt vltozik, az ves tlaghmrsklet 27,9 C. A legtbb csapadk az ess vszakban, jniustl szeptemberig esik. Az ves tlagos csapadkmennyisg 1012 mm.
Doualt vastvonal kti ssze Yaoundvel, Ngaoundrvel, Kumbval s Nkongsambval. A Douala nemzetkzi repltr a vroshoz kzel fekszik. Az Eurpbl Kamerunba utazk tbbsge ezen a repltren kesztl rkezik az orszgba. A kiktbe 8,5 m-es merlsi mlysg hajk is behajzhatnak. A Douala-Bonabri kiktn keresztl rkezik Kamerun kereskedelmi rumennyisgnek 97%-a. A kikt terlete mintegy 300 hektr, ezen bell tallhat a kontnerkikt, a halszhajk kiktje s a faru-kikt.
|