Accra Gh�na f�v�rosa �s egyben legn�pesebb v�rosa, mely az orsz�g d�li r�sz�n, az Atlanti-�ce�n partj�n fekszik. Az orsz�g gazdas�gi, kommunik�ci�s �s adminisztrat�v k�zpontja. A v�ros 1877 �ta Gh�na f�v�rosa; nev�nek jelent�se „hangyaboly”.
B�r az Egyenl�t�h�z igen k�zel fekszik, m�gis ar�nylag sz�raz, szavanna �ghajlata van. A part k�zel�ben ugyanis hideg tengerv�z t�r a m�lyb�l a felsz�nre; ez alig m�rs�keli a meleget (az �vi k�z�ph�m�rs�klet 27 �C), viszont akad�lyozza a felsz�ll� l�gmozg�st �s a csapad�kk�pz�d�st. Hossz�, asz�lyos id�szakok nincsenek, s az �vi csapad�k (�tlagosan 730 mm) fele �prilist�l j�niusig hull le.
A v�ros hely�n az els� telep�l�st, a Korle-lag�na partj�n egy kis hal�szfalut a 15.sz�zadban alap�tott�k a helyi ga n�pcsoport tagjai. A portug�lok 1471-ben jelentek meg, �ket azonban el�zt�k 1637-ben a hollandok, akiket a rabszolgakereskedelmb�l sz�rmaz� profit vonzott ide. A 17. sz�zadban a hollandoknak jelent�s konkurenci�t jelentettek az angol, a d�n, sv�d �s a francia rabszolga-keresked�k. A hely jelent�s�g�t mutatja, hogy 1650 �s 1680 k�z�tt a szomsz�ds�gban l�v� Aranyparton h�rom er�d is �p�lt. Christiansborg (Osu) n�ven a d�nok emeltek egy v�rkast�lyt, ami ma az �llamf� rezidenci�ja. A hollandok Cr�vecour (Ussher Fort), az angolok James Fort n�ven �p�tettek er�d�tm�nyt, amelyek ma b�rt�nk�nt m�k�dnek. Accra a t�rs�g kereskedelmi k�zpontja lett. 1877-ben, a m�sodik angol-asante h�bor� v�g�n Accra a brit gyarmat, az Aranypart f�v�rosa lett. Egy vas�tvonal meg�p�l�se ut�n (Kumasi fel�) a t�rs�g gazdas�gi �s kereskedelmi k�zpontja lett. 1862-ben �s 1939-ben f�ldreng�sek r�zt�k meg a v�rost, de Accra tov�bb fejl�d�tt. Innen indult ki a gh�nai f�ggetlens�gi mozgalom is az 1950-es �vekben a brit uralom ellen. Napjainkban Accra Afrika egyik leggazdagabb �s legmodernebb v�rosa.
Accra Gh�na k�zleked�si csom�pontja. T�bb fontos vas�t- �s k�z�tvonal tal�lkozik itt. Vas�ti �sszek�ttet�se Kumasival, Sekondi-Takoradival �s Tem�val van. Accra gazdas�g�ban is fontos szerepet j�tszik a 25 km-rel keletebbre fekv� Tema j�l ki�p�tett m�lyv�z� kik�t�je. Itt tal�lhat� Gh�na legnagyobb nemzetk�zi rep�l�tere, a Kotoka nemzetk�zi rep�l�t�r. A v�rosi k�zleked�st a r�szben mag�ntulajdonban l�v� mini-busz t�rsas�gok, valamint taxik �s buszok biztos�tj�k.