Gondar v�ros Eti�pi�ban, Amhara sz�vets�gi �llamban, egykori birodalmi f�v�ros, Begender t�rt�nelmi tartom�ny kor�bbi k�zpontja.
Gondar a Kis-Angereb foly� ment�n ter�l el, a Tana-t�t�l �szakra, d�lnyugatra a UNESCO Vil�g�r�ks�g r�sz�t k�pez� Simien-hegys�gt�l. A v�ros 2133 m tengerszint feletti magass�gban fekszik.
A v�rost 1635 k�r�l alap�totta Bazilid�sz kir�ly, akit a legenda szerint egy b�l�ny vezetett a v�ros hely�re, ahol egy „�reg �s tiszteletre m�lt� remete” tan�csolta neki, hogy ide �p�tse kast�ly�t �s Eti�pia els� �lland� f�v�ros�t. A kir�ly h�t templomot is alap�tott, ut�dai pedig szint�n erre a helyre �p�tett�k palot�ikat. 1668-ban I. J�nos kir�ly a v�ros lakosainak vall�si elk�l�n�t�s�t rendelte el, �gy alakult ki a k�s�bb Addisz alemnek nevezett muzulm�n v�rosr�sz. A 17. sz�zadban a v�ros n�pess�ge el�rte a 60.000 f�t, az ekkor �p�lt �p�letek t�bbs�ge a k�s�bbi zavaros id�szakok ellen�re is fennmaradt. Gondor 1855-ig volt f�v�ros, ekkor II. Teodor cs�sz�r Magadal�ba tette �t a sz�khely�t. A v�rost a belharcokban 1864-ben �s 1866-ban is kifosztott�k �s fel�gett�k, majd 1887 j�nius�ban a szud�niak foglalt�k el, akik 1888 janu�rj�ban szinte minden templomot felgy�jtottak. 1936-ban az olaszok foglalt�k el, akik Addisz-Abeba 1941-es elveszt�se ut�n utols� er�d�tett �ll�sukat �p�tett�k itt ki, �s m�g 1943 nyar�n is gerillaharcot folytattak az eti�pok �s a britek ellen. Az eti�p polg�rh�bor� idej�n az Eti�p Demokratikus Uni� csapatai harcoltak a v�ros�rt a korm�nycsapatokkal. A h�bor� v�g�n 1991 m�rcius�ban a Teod�rosz-hadm�velet keret�ben szabad�totta fel Gondart az Eti�p N�pi Forradalmi Demokratikus Front.

Gondar hagyom�nyosan n�gy v�rosr�szre oszthat�:

• Addis-Alem, az iszl�m lakoss�g �ltal lakott negyed,
• Kayla Meda, az eti�piai zsid� k�z�ss�g („Beta Izrael" - Izrael H�za) egykori lak�helye,
• Abun Bet, az Eti�p Ortodox Egyh�z fej�nek, az abun�nak a lak�helye,
• Qagn Bet, a nemess�g egykori v�rosr�sze

Gondar n�pess�ge a 2007-es n�psz�ml�l�si adatok alapj�n 206.987 f�, ebb�l 98.085 f�rfi (47,4%) �s 108.902 n� (52,6%). 1994-ben a v�ros lakoss�ga 112.249f�volt, vagyis 2007-ig �tlagosan �vi 4,8%-kal n�vekedett. Az 1994-es adatok szerint a v�rosban �s annak t�gabb k�rny�k�n a n�pess�g kb. 90%-a amhara nemzetis�g� �s nyelv� �s 80-85% az Eti�p Ortodox Egyh�z tagja.
Gondar Eti�pia egyik legfontosabb turisztikai k�zpontja. A Kir�lyi K�rzet, ahonnan az eti�p uralkod�k t�bb �vsz�zadon �t ir�ny�tott�k az orsz�got, 1979 �ta a Vil�g�r�ks�g r�sz�t k�pezi. Fontosabb �p�letei: Bazilid�sz kast�lya, J�zsua palot�ja, D�vid csarnoka, D�szterem, ist�ll�k, Mentewab cs�sz�rn� kast�lya, a kancell�ria, a k�nyvt�r �s h�rom templom. A v�ros k�zel�ben fekszik Bazilid�sz f�rd�je, a Mentewab �ltal �p�ttetett Ras Mikael Sehul palot�ja �s a Debre Berhan Szelasszi� templom. A belv�ros az 1930-as �vek olasz hat�sait mutatja. A v�rosban rep�l�t�r,�s Eti�pia legnagyobb orvosi kar�val rendelkez� egyetem.