Dzsibuti, az azonos nev� orsz�g f�v�rosa, egyben legn�pesebb v�rosa. Itt tal�lhat� Dzsibuti gazdas�gi, adminisztr�ci�s, kereskedelmi �s k�zleked�si k�zpontja is.
Egy f�lszigeten fekszik, ami elv�lasztja egym�st�l az �deni-�bl�t �s a Tadjoura-�bl�t.
Lakosainak sz�ma 500 000-re tehet� (2007-ben). Etnikai csoportok: szom�li 60%, afar 35%, egy�b 5% (k�zt�k: francia, arab, eti�piai �s olasz).
Gazdas�g�nak alapja strat�giai f�ldrajzi helyzet�b�l ad�dik: Afrika �szakkeleti cs�cs�n helyezkedik el, �s szabad kereskedelmi z�n�ban van. A lakoss�g 2/3-a a f�v�rosban �l, 1/3-a nom�d �llattart�. A gy�r es�z�s korl�tozza a n�v�nytermeszt�st gy�m�lcs�kre �s z�lds�gekre, az �lelem nagy r�sz�t import�lj�k. A v�ros a rajta �thalad� tranzitforgalomb�l �l, ami a tengeri kik�t�n �s a rep�l�t�ren kereszt�l zajlik. A kik�t� ut�nt�lt� �llom�sk�nt is �zemel. Kev�s nyersanyaggal rendelkezik, ipara nem jelent�s. Az orsz�g ez�rt nagy m�rt�kben f�gg a k�lf�ldi seg�ts�gt�l, ami a financi�lis gondok egyens�lyban tart�s�hoz sz�ks�ges.
A munkan�lk�li r�ta 50%, ami igen nagy probl�m�t jelent. Az infl�ci� nem jelent�s (mivel a Dzsibuti frankot az USD-hez k�tik), azonban az �gy mesters�gesen magasan tartott helyi p�nz Dzsibuti fizet�si m�rleg�re negat�v hat�ssal van.
Az egy f�re es� fogyaszt�s az ut�bbi 7 �vben 35%-kal visszaesett a recesszi�, a polg�rh�bor� �s a lakoss�g l�tsz�m�nak n�veked�se miatt (ebben a bev�ndorl�k �s menek�ltek l�tsz�ma is szerepet j�tszik).
A gazdas�gi neh�zs�gek k�vetkezt�ben a korm�ny h�tr�nyban van a hossz�t�v� hitelek visszafizet�s�ben, �s a k�lf�ldi seg�ts�ggel j�r� megszor�t�sokkal k�zd.
Itt v�gz�dik az Addisz-Abeba - Dzsibuti vas�tvonal, mely egyben az orsz�g egyetlen vas�tvonala �s a v�ros szem�lyp�lyaudvara az afrikai kontinens legkeletibb vas�ti �llom�sa. Itt tal�lhat� az orsz�g egyetlen nemzetk�zi rep�l�tere is, a Dzsibuti-Ambouli nemzetk�zi rep�l�t�r. A v�rost�l �szaknyugatra van a nemzetk�zi kik�t�, amit a helyiek hal�szatra vesznek ig�nybe.