Fokvros
Fokvros a Dl-afrikai Kztrsasg trvnyhozsi fvrosa s negyedik legnagyobb teleplse, a Nyugati Fokfld tartomny szkhelye, a Dl-afrikai Parlament s sok ms kormnyhivatal otthona. Nevt onnan nyerte, hogy kzel fekszik az afrikai kontinens msodik legdlibb pontjhoz, a Jremnysg fokhoz.
Fokvrost a holland gyarmati gyintz, Jan van Riebeeck 1652. prilis 6-n hozta ltre a Tbla-blben, a Jremnysg foktl 50 kilomterre szakra, lelmiszer-ellt kzpontknt az Eurpbl Kelet-Afrikba, Indiba s zsiba tart hajzsi tvonal mentn, a Holland Kelet-indiai Trsasg rszre, tbb mint 200 vvel a Szuezi-csatorna 1869-es megnyitsa eltt. Ezzel megalaptotta az els lland eurpai teleplst Dl-Afrikban.
1806-ban a britek szereztk meg a terletet. 1870 s 1900 kztt rohamosan fejldtt a vros.
1990. februr 11-n Nelson Mandela itt mondott beszdet a szabadulsa utn.
Egy 2001-es npszmlls alapjn a vrosnak 2 893 251 f a lakossga. Terlete, ami 2499 km²-nyi, nagyobb, mint a Dl-afrikai Kztrsasg ms metropolisainak terlete azt eredmnyezi, hogy itt kisebb a npsrsg.
A vrosban – mint szerte Dl-Afrikban – megoldatlan problma az AIDS, a bnzs, az analfabetizmus.
Gyakran a vilg legszebb vrosnak nevezik rendkvli fldrajzi adottsgairl s krnyezetrl, ezrt is Fokvros a Dl-afrikai Kztrsasg legfbb turisztikai kzpontja.
A vros elssorban a turizmus bevteleibl l, az egsz orszg legnagyobb turistaforgalmt ltja vendgl. A turistk elssorban oktber s mrcius kztt rkeznek a vrosba. A vros hres kiktjrl, a Tbla-hegyrl, a Jremnysg fokrl s a termszeti szpsgeirl, ezenkvl nevezetes a borkultrja is.
|