N’Djamena
N’Djamena Csd fvrosa, 721 000 lakosval (2005) az afrikai orszg legnagyobb vrosa. Kiktje a Chari folyn, nem messze a Logone foly torkolattl, szemben helyezkedik el Koussri kameruni vrossal, amellyel hd kti ssze. N’Djamena egyben egyike Csd specilis sttusz rgiinak, s 10 arrondissement-re osztottk fel. Az l llat, a s, a datolya s a gabona regionlis piaca. F ipara a hsfeldolgozs. Elhelyezkedse: 126'47" szak, 152'57" Kelet.
N’Djament Fort Lamy nven a francia katonai parancsnok, mile Gentil alaptotta 1900. mjus 19-n. Egy tisztjrl nevezte el, akit nhny nappal korbban a koussri csatban ltek meg. 1973. prilis 6-n Franois Tombalbaye elnk „afrikanizcis” programja keretben a nevt N’Djamenra vltoztatta egy kzeli falu neve utn, ami „pihenhelyet” jelent.
A csdi polgrhbor sorn 1979-ben a vros jelents rszbe elpusztult, majd az 1980-as sszecsapsokban ismt jelents krok rtk. Sokan elmenekltek, de llekszma azta jra gyorsan emelkedik. 1937-ben a vrosnak 9976 lakosa volt, de egy vtizeddel ksbb mr 18 435. Miutn Csd 1968-ban kivvta a fggetlensget, a vrosnak 126 483 lakja volt, 1993-ban pedig mr 529 555.
A vros nagyon vegyes vallsi-etnikai kpet mutat, br az iszlm dominancija vilgos. A f etnikai csoportok: csdi arab (11,08%), ngambay (16,41%), hadjerai (9,15%), daza (6,97%), bilala (5,83%), kanembu (5,80%), maba (4,84%), kanuri (4,39%), gor (3,32%), kuka (3,20%), sara (2,24%), s barma (2,10%).
|