|
Gazdasg
A fggetlensg 1968. vi kikiltsa ta Mauritius alacsony jvedelm, mezgazdasgra alapozott gazdasgbl egy kzepes jvedelm, diverzifiklt gazdasgg vlt, nvekv iparral, pnzgyi rendszerrel s idegenforgalommal. Az ves gazdasgi nvekeds tbbnyire 5-6%. Az letsznvonal ntt, a gyermekhalandsg cskkent, s az infrastruktrt jelentsen fejlesztettk.
1987-ben a GDP mg csak 1,52 millird dollr volt, de 2005-ben elrte a 16 280 millird dollrt, s ezzel Mauritius egy fre jut GDP-je a msodik Fekete-Afrikban: csak Egyenlti Guinea elzi meg az olajexportnak ksznheten.
Mauritius gazdasga ms oldalrl nagyon sszetett, a vagyoni klnbsgek nagyok. A gazdasg fknt a cukorndtermelsn, az idegenforgalmon, a textiliparon s a szolgltatsokon alapul, de egyb terletek is gyorsan fejldnek.
Cukorndat termelnek a mvelt fldek 90%-n, s ez adja az export 25%-t. Az 1999-es aszly szmottev krokat okozott.
A kormny fejlesztsi stratgija a klfldi befektetsekre fkuszl. Mauritius tbb mint 9000 off-shore cget vonzott, sok ezek kzl az Indival s Dl-Afrikval val kereskedelmi egyttmkdst clozza, mg egyedl a bankszektorba trtnt befektetsek rtke meghaladja az 1 millird dollrt.
A gazdasgi teljestmny 2000 s 2004 kztt erteljes gazdasgi nvekedssel s 7,6%-os munkanlklisggel (2004 decembere) jrt egytt. Franciaorszg az orszg legjelentsebb kereskedelmi partnere, sokoldal kapcsolatokkal. A mszaki segtsgnyjts vltozatos formi alakultak ki.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
