Volta
A Volta folyó Nyugat-Afrikában, amely a Guineai-öbölbe torkollik. Három ága a Fekete-Volta, a Fehér-Volta és a Vörös-Volta. Róla kapta a nevét Francia-Felső-Volta, később Felső-Volta, mielőtt 1984-ben nevét Burkina Fasóra változtatták.
A ghánai Volta-tó a világ legnagyobb mesterséges tava, amely a délkelet-ghánai Akosombo gáttól az 400 km-rel északabbra fekvő Yapei városáig húzódik. A víztározót villamosenergia-termelésre, közlekedésre, öntözésre és haltenyésztésre használják.
A Volta vízgyüjtő területe mintegy 407 000 km² területről vezeti a vizet a Guineai-öbölbe. A párástól a félszáraz nyugat-afrikai szavanna zónában található. Az Atlanti-óceántól távolodva a szárazság növekszi, az esőzés egyre kiszámíthatatlanabb. Az éves csapadék mennyisége délen 2000 mm, míg a vízgyűjtő terület északi részén csak 500 mm. Az esők nagy része elpárolog, csak mintegy 10%-a válik a folyók vízévé.
A Volta vízgyüjtő területén 6 nyugat-afrikai ország osztozik: Burkina Faso (46%), Ghána (39%), Togo (6%), Benin (4%), Mali (3%) és Elefántcsontpart (2%).
A Volta folyó a két fő ága, a Fekete és a Fehér Volta, Burkina Faso nyílt fennsíkjain ered és észak-közép Ghánában, mintegy 480 km-re északra az Atlanti-óceántól egyesül. A folyó esése 25-50 cm/km. A Volta fő mellékfolyói az Oti és az Afram folyó.
A Volta alsó folyását már a 15. századi portugál felfedezők is jól ismerték, akik a folyó nevét adták – volta portugál jelentése kanyarog.
Gyakorlatilag a Volta összes kis és nagy mellékfolyója kiszárad, vagy vízhozama 5 m³/s alá csökken a száraz évszakban.
|