Volta
A Volta foly Nyugat-Afrikban, amely a Guineai-blbe torkollik. Hrom ga a Fekete-Volta, a Fehr-Volta s a Vrs-Volta. Rla kapta a nevt Francia-Fels-Volta, ksbb Fels-Volta, mieltt 1984-ben nevt Burkina Fasra vltoztattk.
A ghnai Volta-t a vilg legnagyobb mestersges tava, amely a dlkelet-ghnai Akosombo gttl az 400 km-rel szakabbra fekv Yapei vrosig hzdik. A vztrozt villamosenergia-termelsre, kzlekedsre, ntzsre s haltenysztsre hasznljk.
A Volta vzgyjt terlete mintegy 407 000 km² terletrl vezeti a vizet a Guineai-blbe. A prstl a flszraz nyugat-afrikai szavanna znban tallhat. Az Atlanti-centl tvolodva a szrazsg nvekszi, az eszs egyre kiszmthatatlanabb. Az ves csapadk mennyisge dlen 2000 mm, mg a vzgyjt terlet szaki rszn csak 500 mm. Az esk nagy rsze elprolog, csak mintegy 10%-a vlik a folyk vzv.
A Volta vzgyjt terletn 6 nyugat-afrikai orszg osztozik: Burkina Faso (46%), Ghna (39%), Togo (6%), Benin (4%), Mali (3%) s Elefntcsontpart (2%).
A Volta foly a kt f ga, a Fekete s a Fehr Volta, Burkina Faso nylt fennskjain ered s szak-kzp Ghnban, mintegy 480 km-re szakra az Atlanti-centl egyesl. A foly esse 25-50 cm/km. A Volta f mellkfolyi az Oti s az Afram foly.
A Volta als folyst mr a 15. szzadi portugl felfedezk is jl ismertk, akik a foly nevt adtk – volta portugl jelentse kanyarog.
Gyakorlatilag a Volta sszes kis s nagy mellkfolyja kiszrad, vagy vzhozama 5 m³/s al cskken a szraz vszakban.
|