Limpopo
A Limpopo foly Afrika dli rszn, a Dl-afrikai Kztrsasgban, a Witwatersrand htsgon ered, Johannesburg kzelben. Mozambikban Xai-xainl torkollik az Indiai-cenba. Teljes hossza 1750 km, vzgyjt terlete 413 000 km². Nevnek jelentse sotho nyelven a „zuhatag folyja”. A Zambzi utn ez a foly Afriknak az Indiai-cenba ml msodik legnagyobb folyja.
A Limpopo-foly tengerhez vezet tja sorn hatalmas vet r le, elszr szaki majd szakkeleti irnyban halad, vgl dlkeletnek veszi tjt. Innen egy 640 km-es szakaszon a Dl-afrikai Kztrsasg hatrfolyja, szakon elszr Botswant majd Zimbabwt vlasztva el tle. A folyn, tja sorn tbb zg tallhat, amint a dl-afrikai felfldrl a tenger fel esik. Mozambikba rve egy 27 km-es szakaszon mintegy 250 m-t esik a zgkon, zuhatagokon.
A Limpopo f mellkfolyja az Olifants-foly (Elefnt-foly), mely a Limpopo vzhozamhoz vi 1,233 millird m3-rel jrul hozz. Egyb fontos mellkfolyi: Shashe-foly, Mzingwane-foly, Krokodil- foly, Mwenezi-foly s Luvuhu-foly.
A mozambiki Xai-xai kiktvros a foly torkolathoz kzel fekszik. Az Olifants-foly alatt a foly teljes hosszban, llandan hajzhat, br egy homokpad, a dagly idejt kivve, megakadlyozza nagyobb hajk behajzst.
A Dl-Afrikai Kztrsasg szakkeleti rszn a foly a Kruger Nemzeti Park hatrt kpezi. Egyes mellkgak, pldul az Oliphants-foly, magn a parkon is keresztlhaladnak.
A Limpopo s mellkfolyi lass folysak, vizk hordalkkal van tele. Az es vszakfgg s kiszmthatatlan. Szraz vekben a foly fels folysn nha akr 40 napnl is kevesebb ideig van vz a mederben. A vzgyjt fels szakasza a szraz Kalahri-sivatagban van, de a foly mentn lefel haladva egyre tbb a csapadk. A kvetkez szakasz a Waterberg-hegysg vizt vezeti le, a hegysget fl-lombhullat erdk bortjk, a terlet kevsb lakott. A foly als szakasza viszont termkeny s srn lakott. A foly als szakaszn az ess vszak vge fel idnknt radsok okozhatnak gondokat. Emlkezetes a katasztroflis, 2000-es rads, melyeknek oka egy ciklon ltal okozott felhszakads volt.
A Limpopo-medencben mintegy 14 milli ember l.
|