|

Afrika, a fekete kontinens. Ennek a fldrsznek az egyik legvltozatosabb a fldrajza, nvny s llat vilga s akkor mg meg sem emltettk az embereket. Azonban hnytatott trtnelme miatt, a fld legszegnyebb kontinense... Afrikrl mindenkinek ms s ms jut eszbe, de itt minden lnyeges s rdekes informcit megtallhatsz. Felkszltl az utazsra?
| |
|
• Afrika legmagasabb pontja: (Kilimandzsr) Kibo magassga: 5895 m
• Leghosszabb folyja: Nlus ( Kagera) 6690 km
• A kontinens npessge: krlbell 924 milli f
• A legnpesebb vrosa: Kair
• A legnagyobb szigete: Madagaszkr
• Tgas ble: Guineai bl
• Laki: arabok, berberek, eurpaiak, szudniak, busmanok, pigmeusok.
• A legszegnyebb kontinens (az afrikaiak 50%-a kevesebb mint napi 1 dollrbl l)
• Itt a leggyorsabb a npessgnvekeds (a vrosi npessg nvekedse vi 3,5%)
• Itt a legnagyobb a 25 vesnl fiatalabb lakosok arnya (71%)
• Itt a legalacsonyabb a megmvelt terletek arnya (kb. 6%)
• Itt a legmagasabb az analfabetizmus (a 15 vesnl idsebb lakossg krben 60%) | |
j orszg szletik Afrikban... |
Dl-Szudn fggetlenedsrl szl npszavazs eredmnye szerint a vlasztk tbb mint 98%-a az olajban gazdag dli orszgrsz nllsulsra, egy j orszg ltrehozsra voksolt. A janur elejn megtartott, egy hetes npszavazs hivatalos eredmnyeit elszr Bashr elnk kapta kzhez, aki elismerte, s elfogadta a dl-szudniak akaratt. „Melegen dvzljk az eredmnyeket, mert Dl lakosainak kvnsgt fejezik ki” – nyilatkozta az elnk. A tbbsgben keresztnyek s animistk lakta Dl-Szudn vrhatan jlius 9-n kiltja majd ki a fggetlensgt a fleg muzulmnok lakta szaktl.
| |
|
Amik nlkl az oldal nem jhetett volna ltre: wikipedia.hu, geographic.hu, afrikatanulmanyok.hu, hirkereso.hu, origo.hu, hvg.hu, 168ora.hu, nlcafe.hu, utazaselott.hu, lap.hu, del-afrika.com, femina.hu, fuggetlenutazo.com, helloafrika.wordpress.com, afrikatanulmanyok.hu, africa.pte.hu,
| |
|
|
• Hegyek, folyk, sivatagok, vulknok, vzessek |
Mai-Ndombe-t
A Mai-Ndombe nagy desviz t a Kongi Demokratikus Kztrsasg nyugati rszn fekv Bandundu tartomnyban. Lefolysa a Fimi foly, ami a Kwa folyba, majd a Kongba szlltja vizt.
1972-ig Leopold-t nven ismertk (II. Lipt belga kirly utn). Mai-Ndombe lingala nyelven „fekete vizet” jelent.
A t vize tlag t mter, legfeljebb 10 mter mly. Mintegy 2300 ngyzetkilomtert fed, de az ess vszak kt-hromszorosra nveli. Vize oxignnel bsgesen elltott, pH rtke 4,2 s 5,2 kztt vltakozik. Alacsony, erds partok hatroljk, szakon egyenlti eserdk, dlen mozaikerdk s szavannk.

| |
|
|