Tana-t
A Tana-t (Tsana, Dembiya) Etipia legnagyobb tava, az orszg szaknyugati rszn tallhat. A t a Kk-Nlus forrsa. Ennek eredetnl fekszik Etipia negyedik legnagyobb vrosa, Bahir Dar, melyet a t szigeteivel kompjratok ktnek ssze.
A t terlete a beleml folyk vzszint-ingadozsainak megfelelen 3 000 s 3 600 km² kztt vltozik. A vzszint ezzel sszefggsben 1,5-2 mtert vltozik, m ezt a Kk-Nlus kifolysnl plt duzzaszt szablyozza. A vzszint sszessgben az elmlt 400 vben kzel kt mterrel cskkent.
A t szigeteinek szma a vzllstl fgg. Manoel de Almeida (1580—1646) portugl misszionrius 21 szigetet, ezeken 7-8 kolostort ltott, James Bruce (1730-1794) skt utaz viszont arrl szmolt be, hogy a helyeik 45 lakott szigetet tartanak szmon, de csak 11-et szmolt ssze. Jelenleg 37 sziget van a tban, melyek kzl 19-en pltek kolostorok.
A szigeteken mr a legkorbbi csszrok s az egyhz is elszeretettel rejtette el kincseit. A leghresebb a Tana Quirqos sziget, amely az etip vallsi hagyomnyban mint a Frigylda rzsnek helye (Kr. e. 400-Kr. u. 400 kztt) szerepel. Az etipok szerint itt pihent meg az Egyiptombl visszatr Szz Mria s itt van eltemetve Frumentius, Etipia megtrtje is. Egy msik sziget, Daga az etip csszrok kedvelt temetkezhelye volt. A Szent Istvn templomban van eltemetve a Salamon-dinasztia megalaptja Jekuno Amlak (1270-1285). A szigeten nyugszik mg I. Dvid, Zara Jakob, Za Dengel s Faszilidsz (Bazilidsz).
A t mellett 1543. februr 21-n a trsgre nzve fontos Tanai csata ment vgbe, amikor a portuglok az etipokkal meglltottak a trkk s a szomliai Adal terjeszkedst.
|