A Kivu-t� egyike az Afrikai Nagy Tavaknak, Ruanda �s a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g hat�r�n, a Nagy-hasad�kv�lgy nyugati (Albertine) �g�ban. A t� a Ruzizi-foly�ba �r�l, amely d�li ir�nyba, a Tanganyika-t�ba folyik. A Kivu borzalmas h�rnevet nyert azzal, hogy az 1994-es ruandai n�pirt�s sok �ldozat�t a t�ba dobt�k.
A t� 1460 m�teres magass�gban ter�l el, fel�lete 2700 n�gyzetkilom�ter, legnagyobb hossz�s�ga 100, legnagyobb sz�less�ge 50 kilom�ter, �tlagos m�lys�ge 220 m, legnagyobb m�lys�ge 475 m�ter. �gya egy hasad�kv�lgyben helyezkedik el, ami tov�bb ny�lik sz�t, vulk�ni tev�kenys�get okozva a k�rny�ken. A t�nak van egy nagy szigete, Idjwi. Partj�nak f� telep�l�sei: Bukavu, Kabare, Kalehe, Sak� �s Goma Kong�ban, illetve Gisenyi, Kibuye �s Cyangugu Ruand�ban.

Az els� eur�pai, aki eljutott a t�hoz a n�met Adolf von G�tzen gr�f volt 1894-ben.

A kameruni Nyos-t�val �s Monoun-t�val egy�tt a Kivu egyike a h�rom ismert „robban� t�nak”, amelyekben el�fordulnak a limnikus kit�r�sek. A Kivu-t� geol�giai t�rt�neti elemz�se azt mutatja, hogy a t�ban ezer �venk�nt az �l�vil�g nagyr�szt elpusztul. A kit�r�sek pontos oka nem ismert, de v�lhet�en a vulkanikus m�k�d�ssel lehet �sszef�gg�sben. A robban� tavak g�zk�miai �sszet�tele k�l�nb�z�; a Kivu-t�ban nagy mennyis�g� a met�n �s a sz�n-dioxid. A Kivu-t� kit�r�se katasztrof�lis lehetne, hiszen elt�rp�ln�nek mellette a Nyos-t� feljegyzett kit�r�sei, r�ad�sul a Kivu medenc�j�ben k�tmilli� ember �l.

A tudom�nyos feltev�sek szerint a vulk�ni hat�sok a t� alj�n felhev�thetik a vizet, kiszor�tva bel�le a met�nt, robban�st okozva, ami egyidej�leg a sz�n-dioxid felszabadul�s�val is j�rna. A t�felsz�nr�l sz�tter�l� sz�n-dioxidfelh�ben a t� medenc�j�ben nagyon sok ember megfulladhat. Az is el�fordulhat, hogy egy ilyen robban�s sz�k��rt is okoz.

A Kivu-t�nak ezeket a vesz�lyeit csak a Nyos-t� �s a Monoun-t� kit�r�sei tett�k vil�goss�, amelyek a 80-as �vekben t�bb, mint 1700 ember �let�t oltott�k ki. Kor�bban a Kivu-t� met�nj�t mind�ssze olcs� nyersanyagnak tekintett�k amit exportra �s olcs� energiafejleszt�sre lehet felhaszn�lni.

2001-ben a Nyos-t�ba cs�vet bocs�tottak, hogy kivezess�k a fen�kg�zokat. A sokkal nagyobb Kivu-t� eset�ben azonban egy ilyen megold�s sokkal dr�g�bb volna, doll�rmilli�kba ker�lne. Egyel�re nem l�tezik terv a Kivu-t� vesz�ly�nek cs�kkent�s�re.