A Tanganyika-t� nagy t� K�z�p-Afrik�ban. A vil�g m�sodik legnagyobb v�zmennyis�g� tava a szib�riai Bajk�l-t� ut�n.
A t� a Nagy-hasad�kv�lgy nyugati �g�ban helyezkedik el egy hegyfalakkal hat�rolt v�lgyben. Afrika legnagyobb hasad�ktava, fel�lete alapj�n pedig a kontinens m�sodik legnagyobbja. Afrika legm�lyebb tava �s legnagyobb �desv�z t�rol�ja. Kiterjed�se �szak-d�li ir�nyban 673 kilom�ter, �tlagos sz�less�ge 50 kilom�ter. Ter�lete 32 892 n�gyzetkilom�ter, partvonala 1828 kilom�ter, �tlagos m�lys�ge 570 m�ter, legnagyobb m�lys�ge 1470 m�ter (az �szaki medenc�ben). �tlagos fel�leti h�m�rs�klete 25 C, pH-ja �tlag 8.4.
A nagy m�lys�g �s a tropikus �ghajlat (alacsony h�ing�s) miatt a v�zt�megek kevered�se a t�ban nagyon alacsony fok�, ami azt jelenti, hogy a m�lyv�z �gynevezett „fosszilis v�z”, ami anoxikus, azaz kev�s benne az oxig�n: meromiktikus t�.
A t� v�zgy�jt� ter�lete mintegy 231 ezer n�gyzetkilom�ter. K�t nagy foly� �mlik bele �s sz�mos kisebb foly� �s patak, a f� kifoly�sa a Lukuga, amely a Kong� v�zgy�jt�j�hez tartozik. A tavat k�rbevev� magas hegyek miatt a gy�jt�ter�let viszonylag kicsi.
A f� befoly�s a Ruzizi-foly� (�szakr�l, a Kivu-t�b�l) �s Tanz�nia m�sodik legnagyobb foly�ja, a Malagarasi-foly� (keletr�l). A Malaragasi a Tanganyika-t�n�l is �regebb, r�gebben a Kong�-foly�ban folytat�dott.
A tavon n�gy orsz�g osztozik: Burundi, Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g (KDK), Tanz�nia �s Zambia. A KDK a t� 45%-�t, Tanz�nia 41%-�t birtokolja.

A r�gi� lak�i sz�m�ra a t�b�l kifogott halak jelentik a f� feh�rjeforr�st. Mintegy 45 ezer embert foglalkoztat k�zvetlen�l a halfeldolgoz�s 800 helyen, de �sszesen k�r�lbel�l egymilli� ember f�gg a hal�szatt�l, �s a Tanganyika-t� halait eg�sz Kelet-Afrik�ban fogyasztj�k. Az ipari m�ret� hal�szat az 1950-es �vekben kezd�d�tt, �s meglehet�sen megviselte a t� halpopul�ci�j�t (1995-ben 180 ezer tonna halat fogtak ki a t�b�l). Emiatt sz�mos halipari c�g, amelyek a 80-as �vekben m�g erej�k telj�ben voltak, m�ra �sszeomlott.