Kalahri-medence
A Kalahri-medence egy Dl-Afrika magasfldjei ltal hatrolt lefolystalan sllyedk. Teljes terlete tbb mint 2,5 milli km², nagyrszt sivatagos, flsivatagos tj, amelynek legnagyobb rszn a Kalahri-sivatag terl el.
A medence az Orange folytl szak fel 2500 kilomter hosszan, egszen a Kzp-Afrikai serdkig hzdik. Terletn Nambia, Botswana, Dl-afrikai Kztrsasg, Angola, Zambia, s Zimbabwe osztozik.
Szzmilli ve, mita az afrikai tbla levlt s eltvolodott Gondwntl, a Kalahri-medencben s ms mlyebb terleteken gylt ssze a magasabb terletek erzi koptatta hordalka. A vidk tbb lpcsben szradt ki, legutbb 5 milli ve az Antarktisz eljegesedse vont el a dli flteke lgkrbl nagy mennyisg vzgzt. Ennek ellenre 2 milli ve mg egy risi t, alakult ki a Kalahri-medence kzepn, a Makgadikgadi, melynek egykori partvonala az rfelvteleken a mai napig kirajzoldik. A t ksbb lefolyst tallt a Zambzi fel a fldmozgsnak ksznheten. Ez az esemny, valamint az ezt kvet jabb szraz idszakok teljesen kiszrtottk a vidket. A Makgadikgadi ma a szraz vszakban kemny krg, poros tekn, ess vszakban jrhatatlan srtenger.
Kisebb mret, hasonl teknk szzval vannak a Kalahri terletn. A Kalahriban minden az ltet vztl fgg. Az vi tlagban 450 millimternyi csapadkbl, az szaki terletekre tbb, a dliekre kevesebb jut. Az esk java rsze december s februr kztt hullik hirtelen kereked, nagy viharok ksretben. Ez a kevs vz arra elegend, hogy a jobbra vrs szn homoktenger kiviruljon, s zldell szavannnak adja t a helyt. Klnbz fflk s akcik sok faja alkotja a jellemz nvnyvilgot, nhol baobabfk, msutt plmk, illetve vad szezmbokrok nnek egy-egy csoportban.
|