A Kilimandzs�r� sztratovulk�n Tanz�ni�ban, az orsz�g �s egyben Afrika legmagasabb hegycs�csa. Az Egyenl�t�t�l 320 km-re, d�lre tal�lhat�. Harmadkori vulk�ni tev�kenys�g sor�n keletkezett. Vulk�ni bazalt a k�zete, er�sen m�ll�kony, sziklam�sz�sra ez�rt nem alkalmas. Magass�g�ra vonatkoz�an az adatok elt�rnek. Vannak forr�sok, melyek 6000 m-t meghalad� hegyk�nt eml�tik, de az utols� hivatalos m�r�s szerint 5895 m-rel a Kibo-cs�cs a legmagasabb pontja, mely a d�lnyugati peremen helyezkedik el.
A kr�terperem legmagasabb r�sze sok�ig a Vilmos cs�sz�r-cs�cs (Kaiser Wilhelm Spitze) nevet viselte, az orsz�g f�ggetlens�g�nek elnyer�se �ta Uhuru (Gy�zelem)-cs�cs a neve.

A glob�lis felmeleged�s k�vetkezt�ben a Kilimandzs�r� hava Lonnie Thompson (az Ohi�i �llami Egyetem professzora, glaciol�gus, geol�gus) szerint 2015-re teljesen elt�nik. Amerikai kutat�k adatai szerint 1912 �s 2000 k�z�tt a hegy h�mennyis�ge t�bb mint 80%-kal cs�kkent. A folyamat egyre gyorsul, hiszen a helyi lakoss�g term�ter�lethez k�v�n jutni, mindezt pedig �gy oldj�k meg, hogy fel�getik a hegyoldal bizonyos r�szeit. Az erd�k el�get�s�nek az a k�vetkezm�nye, hogy kevesebb es� esik, hiszen azok „vonzz�k” a csapad�kot a hegyre. A kl�mav�ltoz�s a h�sapka elolvad�s�n �s sz�razs�gon kereszt�l megy v�gbe, de az ok legink�bb az erd�k pusztul�s�ban keresend�.

Lonnie Thompson j�gmint�kat gy�jt�tt hat furatb�l a Kilimandzs�r�n. 12 ezer �vre visszamen�leg adatokat lehet nyerni a j�gben l�v� mint�k alapj�n a t�rs�g �tlagh�m�rs�klet�r�l.

Ernest Hemingwayt is megihlette a hely, melyr�l A Kilimandzs�r� hava c�m� elbesz�l�se tan�skodik.
1987-ben ker�lt fel a Vil�g�r�ks�gek list�j�ra a Kilimandzs�r� Nemzeti Park, mely 756 n�gyzetkilom�ter nagys�g�.
Teleki S�muel els�k�nt �rte el a Kilimandzs�r� hegy 5310 m�ter magasan h�z�d� h�vonal�t, az els� felfedez� volt, aki a Kenya hegyre l�pett. Ez ut�bbi hegyen 4300 m�tert haladt felfel� �s ezut�n �szakra fordult, hogy felm�rjen egy foly�rendszert.
A foly�kat k�vetve jutott el 1888. m�rcius 5-�n az el�sz�r J�de tengerk�nt eml�tett t�hoz, amelyet Teleki a tr�n�r�k�sr�l k�s�bb Rudolf-t�nak nevezett el. 1975-ben �tkeresztelt�k, a turkana t�rzsr�l elnevezve, amely a partjain �l.
Az exped�ci� felfedezett egy kisebb tavat is, amelyet Stef�nia-t�nak nevezett el. (Mai neve Chew Bair, Eti�pia d�li r�sz�ben.) Teleki S�muel 1895-ben m�g egy utols� sikertelen pr�b�lkoz�st tett, hogy megm�ssza a Kilimandzs�r� 5895 m�teres cs�cs�t. Hossz� betegs�g ut�n Budapesten halt meg.