Elgon-hegy
Az Elgon-hegy (Mount Elgon) Uganda s Kenya hatrn emelked kialudt pajzsvulkn.
A hegy az egykor a vulkn dli oldaln tallhat hatalmas barlangokban lak elgeyo-trzsrl kapta a nevt. Maszj nyelven „Ol Doinyo Ilgoon” (Kebel-hegy), az ugandai oldalon „Masabaknt” ismertk. A vulkn Kelet-Afrika legregebb s legnagyobb egyedl ll vulknja, az ltala elfoglalt terlet mintegy 3500 km². A hegy Afrika nyolcadik legmagasabb hegye, s a vilg legnagyobb alapterlet szabadon ll vulknja. A hegy ltfontossg a krnyk trsadalmi s gazdasgi mkdse szempontjbl, vzgyjt terlete a krnyken lakk milliinak szolgltat vizet. A hegyen l endemikus (csak itt megtallhat) nvny- s llatfajok termszetvdelme szempontjbl fontos terlet.
Az Elgon-hegy t f cscsbl ll:
- Wagagai (4321 m), Ugandban.
- Sudek (4302 m), Kenyban
- Koitobos (4222 m), lapos bazaltoszlop Kenyban
- Mubiyi (4211 m)
- Masaba (4161 m)
Az Elgon-hegy a Viktria-ttl 100 km-re szakkeletre, Uganda s Kenya hatrn emelked kialudt vulkn, melyet tbb cscs alkot. Legmagasabb cscsnak, a Wagagainak, magassga ellenre csupn 4 fokos a meredeksge. Az ugandai oldaln fekv Mount Elgon Nemzeti Park 1145 km²-en terl el. Az Elgon-hegy Kelet-Afrika vulknjai kzl a legregebb, a Trans Nzoia-fennsk kora kambriumi alapkzetn emelkedik. A vulknnak s krnyknek talaja vulkanikus eredet, a kiszrdott vulkni trmelkbl s vulkni hamubl alakult ki. A hegy klmja ess s szraz vszakra oszlik, a legnedvesebb idszak prilistl oktberig tart. A hegyen l erdzna, melynek vzgyjt szerepe rendkvl fontos, kapja a legtbb csapadkot. A hegy az UNESCO Ember s Termszet Programjnak (Programme on Man and the Biosphere (MAB)) keretein bell ltrejtt bioszfra-rezervtum.
A hegy talaja vrs laterit. A hegy vzgyjtjbl tpllkozik tbb foly, a Suam-foly, melyet lenti folysnl Turkwel-folynak hvnak s amely a Turkana-tba mlik, a Nzoia-foly s a Lwakhakha-foly, melyek a Viktria-tba mlenek. Kitale vrosa a hegy lbnl terl el. A terlet a hatr mindkt oldaln vdett a kt Mount Elgon Nemzeti Park rvn.
|