|
Afrika, a fekete kontinens. Ennek a földrésznek az egyik legváltozatosabb a földrajza, növény és állat világa és akkor még meg sem említettük az embereket. Azonban hánytatott történelme miatt, a föld legszegényebb kontinense... Afrikáról mindenkinek más és más jut eszébe, de itt minden lényeges és érdekes információt megtalálhatsz. Felkészültél az utazásra?
| |
|
• Afrika legmagasabb pontja: (Kilimandzsáró) Kibo magassága: 5895 m
• Leghosszabb folyója: Nílus ( Kagera) 6690 km
• A kontinens népessége: körülbelül 924 millió fő
• A legnépesebb városa: Kairó
• A legnagyobb szigete: Madagaszkár
• Tágas öble: Guineai öböl
• Lakói: arabok, berberek, európaiak, szudániak, busmanok, pigmeusok.
• A legszegényebb kontinens (az afrikaiak 50%-a kevesebb mint napi 1 dollárból él)
• Itt a leggyorsabb a népességnövekedés (a városi népesség növekedése évi 3,5%)
• Itt a legnagyobb a 25 évesnél fiatalabb lakosok aránya (71%)
• Itt a legalacsonyabb a megművelt területek aránya (kb. 6%)
• Itt a legmagasabb az analfabetizmus (a 15 évesnél idősebb lakosság körében 60%) | |
Új ország születik Afrikában... |
Dél-Szudán függetlenedéséről szóló népszavazás eredménye szerint a választók több mint 98%-a az olajban gazdag déli országrész önállósulására, egy új ország létrehozására voksolt. A január elején megtartott, egy hetes népszavazás hivatalos eredményeit először Bashír elnök kapta kézhez, aki elismerte, és elfogadta a dél-szudániak akaratát. „Melegen üdvözöljük az eredményeket, mert Dél lakosainak kívánságát fejezik ki” – nyilatkozta az elnök. A többségében keresztények és animisták lakta Dél-Szudán várhatóan július 9-én kiáltja majd ki a függetlenségét a főleg muzulmánok lakta Északtól.
| |
|
Amik nélkül az oldal nem jöhetett volna létre: wikipedia.hu, geographic.hu, afrikatanulmanyok.hu, hirkereso.hu, origo.hu, hvg.hu, 168ora.hu, nlcafe.hu, utazaselott.hu, lap.hu, del-afrika.com, femina.hu, fuggetlenutazo.com, helloafrika.wordpress.com, afrikatanulmanyok.hu, africa.pte.hu,
| |
|
|
• Hegyek, folyók, sivatagok, vulkánok, vízesések |
Atlasz hegység
Az Atlasz 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc Észak-Afrikában, Marokkó, Algéria és Tunézia területén. Az Alpi-himalájai-hegységrendszer legnyugatibb tagja, az afrikai kontinens egyetlen alpi típusú hegysége. Hozzátartoznak Gibraltár hegyei is. Zömében az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, de variszkuszi, sőt még ősibb kőzetek is előfordulnak területén. Fiatal lánchegység, amely több vonulatból áll.
Az Afrika és Európa között egykor húzódó Tethys-óceánban lerakódott üledékekből gyűrődött fel a krétában és a harmadidőszakban. Földtani felépítés szerint két Atlasz-hegység létezik: a) a Parti-Atlasz az északi, Földközi-tenger menti vonulatokból áll. A fiatalon (oligocén, miocén) takaróredőkbe gyűrődött mezozoós és harmadidőszaki üledékekből ősi (Nagy Kabilia) és fiatal gránitmagok, vulkáni takarók emelkednek ki. A vonulatok között medencék mélyülnek; b) déli vonulatait Szaharai-Atlasz néven foglalják össze. A prekambriumi és variszkuszi kristályos tömegekhez mezozoós üledékek gyűrődtek a krétában és főleg az eocénban. Vonulatainak mai helyzete és magassága a miocén utáni földkéregmozgások hatására alakult ki. A déli lábánál húzódó nagy-szerkezeti vonalat tekintik geológiailag Afrika határának.
Marokkóban nyugati része a Ríf-Atlasz,s a Magas-Atlasz, ami közel 800 km hosszan nyúlik el délnyugat-északkelet irányban, az Atlanti-óceán partjától (Agadir környéke). Legmagasabb csúcsa a 4167 méter magas Jbel Toubkal ,a második legmagasabb csúcsa a 4071 méteres M'Goun. Mindkettő Marokkó délnyugati részén található. A Magas-Atlaszt a kevésbé magas Antiatlasztól a Sous, a Dadès és a Todra völgye választja el. Az északra fekvő Középső-Atlasztól pedig az El-Abid vádi és a Moulouya felső folyásának völgye különíti el. Az Atlasz választó vonalat képez a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjai és a Szahara sivatag között. Algéria északi részén, a hegyvidék mondhatni közepén, két vonulata van: az északi Tell-Atlasz és a déli Szaharai-Atlasz. Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, Algírtól keletre, a vad, szakadékos Kabil-földön van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a Sott-fennsíkig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett sott van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a Massif d'Aurès (2328 m).A hegység lakói Marokkóban főleg berberek, Algériában pedig arabok.
| |
|
|