A L�biai-sivatag egy t�bb milli� n�gyzetkilom�ter ter�let�, sz�ls�s�ges id�j�r�s�, alapvet�en homok- �s k�sivatag. �szaki r�sz�t m�szk� bor�tja, d�lebbre haladva a m�szk� elt�nik, �s k�l�nb�z� kor� homokk�r�tegek �p�tik fel. K�zponti r�sz�n a homokk� al�l m�r el�bukkannak krist�lyos k�zetek is.

Szintje a tengerpartt�l fokozatosan emelkedik, k�z�ps� ter�let�n, Egyiptom d�li hat�r�n m�r �tlagban 6-700 m�teres magass�got �r el.

Tulajdonk�ppen a Szahara keleti r�sze. A francia f�ldrajzi irodalomban pl. el is k�l�n�l a Szahar�t�l. �szaki hat�ra p�rhuzamosan fut a F�ldk�zi-tenger partvonal�val (a Szirti-�b�lben el is �ri a tengerpartot), keleti hat�ra a N�lus v�lgye, d�li hat�ra a Szahel �vezet, nyugaton pedig nagyj�b�l L�bia k�zep�ig terjed. Legmagasabb pontja az Uveinat hegys�g, 1934  m�ter magas. T�le �szaknyugatra kb. 40  km-re, L�bi�ban emelkedik a kb. 1400  m�ter magas Arkenu, m�g t�le d�lre Szud�nban a Kissu. K�z�ps� vid�k�n, Egyiptomban az 1000  m�ter magas Gilf Kebir fenns�k ter�l el. Ett�l �szakra a Nagy Homoktenger kb. 2 magyarorsz�gnyi homokvid�ke fekszik, ami egy keskenyebb �tj�r�val csatlakozik a L�bi�ban fekv� Calanscio homoktengerhez. �szaki r�sz�n tal�lhat� a Kattara-m�lyf�ld, d�lkeleten pedig a Szelima-homoks�ks�g fekszik. L�biai r�sz�n olaj- �s t�bb sz�z m�ter m�lyr�l sz�rmaz� v�z kitermel�se folyik.

Ter�let�n L�bia, Egyiptom �s Szud�n osztozik.

A Szahara nyugati r�sz�vel �sszehasonl�tva sokkal sz�razabb, a v�zlel�helyek sz�ma a Nyugat-Szahar�hoz k�pest eleny�sz�. A Gilf Kebirben nincs forr�s, Arkenuban mind�ssze egy van, de m�g az Uveinat hegys�gben is csak h�rom �lland�an hozz�f�rhet� v�zlel�hely ismert. T�rt�nete folyam�n vizes �s sz�raz peri�dusok v�ltott�k egym�st. A legutols� vizes peri�dus kb. 6000 �ve �rt v�get. Az akkori lakoss�g nyomai sziklarajzok �s sziklav�setek, cser�pt�red�kek �s k�szersz�mok form�j�ban ma is fellelhet�k.

A vil�g legsz�razabb helyeinek egyike. Sok ter�let�n, f�leg a Gilf Kebir keleti oldal�n �vtizedeken �t nem esik es�, de m�g a magasabban fekv� vid�kein is gyakran 5-10 �v telik el an�lk�l, hogy csapad�k hullana (az Uveinaton legut�bb 2007-ben esett).

V�gleges felt�r�sa csak az 1930-as �vekben t�rt�nt meg, ebben jelent�s szerepet j�tszott Alm�sy L�szl� is. R�szletes kutat�sa ma is folyamatban van.

Az utols� "feh�r folt" volt Afrika t�rk�p�n.