|
Namb-sivatag
 A Namb-sivatag egy Dlnyugat-Afrika Atlanti-ceni partvidkn elterl sivatag, amely 1600 km hosszan hzdik szak-dli irnyban, kelet-nyugati szlessge 50–160 km. Nambia teljes nyugati,- s Angola dlnyugati rsznek tengerpartja mentn hzdik vgig. Terlete mintegy 80 900 km², azaz majdnem egy Magyarorszgnyi.
A Fld legsibb pusztasga. Kialakulsnak oka, a partok eltt ramlik hideg Benguela-ramlat. Ez az ramlat gyakorlatilag nem prolog s magval ragadja a tenger fell a szrazfld irnyba raml nedvessget, gy kiszrtva a partvidket. A Namb-sivatag az Atacama-sivatag mellett Fldnk legszrazabb sivataga.
A Namb-sivatag nagy kiterjeds rendkvl szraz vidk. A bels, parti rsz igazi homoksivatag, ahol a szl gyakran risi, tbb szz mter magas homokdnket alkot. Namibiban vannak a vilg legnagyobb, tbb mint 300 m magas homokdni.
A kls, keleti rsz homokkal bortott hegyvidk, ksivatag. Mg az elbbi rsz uralkod szne a srga, a kls rsz szne vidkenknt eltr szn lehet, fggen az alapkzet anyagtl. Az vi tlagos csapadk 50 mm krl mozog, de vannak trsgei ahol a megfigyelsek alapjn mg soha nem esett es. Kt idszaki foly tr magnak utat mly kanyonokban az Atlanti-cenig: a Swakop s a Kuiseb.
A Namb-sivatagban kevs a nvnyzet, csak a folyvlgyekben s a sivatag peremvidkein lnek meg szrazsgtr nvnyek. A sivatag peremvidkn fordul el egy egyedlll vztakarkos pozsgs nvny, a Welwitschia (Welwitschia mirabilis). Ez a lassan nv, de tekintlyes mretet elr nvny igen hossz let, egyes pldnyai 2000 vesnl idsebbek.
Rovarok, gykok, kgyk is elfordulnak, vndorls kzben a szrazsgtr oryx antilopok is megfordulnak itt. A kisebb llnyek a nap melege s a ragadozk ell rendszerint a homokba rejtzve keresnek vdelmet.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
