|
Namíb-sivatag
 A Namíb-sivatag egy Délnyugat-Afrika Atlanti-óceáni partvidékén elterülő sivatag, amely 1600 km hosszan húzódik észak-déli irányban, kelet-nyugati szélessége 50–160 km. Namíbia teljes nyugati,- és Angola délnyugati részének tengerpartja mentén húzódik végig. Területe mintegy 80 900 km², azaz majdnem egy Magyarországnyi.
A Föld legősibb pusztasága. Kialakulásának oka, a partok előtt áramlik hideg Benguela-áramlat. Ez az áramlat gyakorlatilag nem párolog és magával ragadja a tenger felől a szárazföld irányába áramló nedvességet, így kiszárítva a partvidéket. A Namíb-sivatag az Atacama-sivatag mellett Földünk legszárazabb sivataga.
A Namíb-sivatag nagy kiterjedésű rendkívül száraz vidék. A belső, parti rész igazi homoksivatag, ahol a szél gyakran óriási, több száz méter magas homokdűnéket alkot. Namibiában vannak a világ legnagyobb, több mint 300 m magas homokdűnéi.
A külső, keleti rész homokkal borított hegyvidék, kősivatag. Míg az előbbi rész uralkodó színe a sárga, a külső rész színe vidékenként eltérő színű lehet, függően az alapkőzet anyagától. Az évi átlagos csapadék 50 mm körül mozog, de vannak térségei ahol a megfigyelések alapján még soha nem esett eső. Két időszaki folyó tör magának utat mély kanyonokban az Atlanti-óceánig: a Swakop és a Kuiseb.
A Namíb-sivatagban kevés a növényzet, csak a folyóvölgyekben és a sivatag peremvidékein élnek meg szárazságtűrő növények. A sivatag peremvidékén fordul elő egy egyedülálló víztakarékos pozsgás növény, a Welwitschia (Welwitschia mirabilis). Ez a lassan növő, de tekintélyes méretet elérő növény igen hosszú életű, egyes példányai 2000 évesnél idősebbek.
Rovarok, gyíkok, kígyók is előfordulnak, vándorlás közben a szárazságtűrő oryx antilopok is megfordulnak itt. A kisebb élőlények a nap melege és a ragadozók elől rendszerint a homokba rejtőzve keresnek védelmet.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
