A Kalah�ri sivatag egy d�lnyugat-Afrik�ban fekv� sivatagos, f�lsivatagos ter�let, amely a Kalah�ri-medenc�ben helyezkedik el.
B�r sivatagk�nt ismert, a Kalah�ri ink�bb f�lsivatag, mivel �tlagos csapad�kmennyis�ge sokkal magasabb, mint az igazi sivatagok�. Magas fenns�kot k�pez,500-1000 m�teres magass�gban a tengerszint felett -s�k felsz�n�t csak n�h�ny domb �s r�gi, szikl�s kiemelked�s t�ri meg.
�szakon, az Okavango-deltavid�k egyes r�szein, �ri�s termeszv�rak k�peznek szigeteket: ezek ellen�ll�bbak az er�zi�val szemben, mint a puha sivatagi talaj �s homok. Ezen a ter�leten elsz�rtan tal�lhat�k s�s tekn�k.

A Szahar�t�l, Afrika Egyenl�t�t�l �szakra fekv� hatalmas sivatag�t�l elt�r�en, a Kalah�riban ny�ron esik az es� -ez�rt v�lhatott sokr�t� �llatvil�g otthon�v�.
Az es�s id�szak a d�li f�lteke nyara folyam�n k�r�lbel�l �t h�napig tart: okt�bert�l m�rciusig. Az eg�sz sivatagban csak helyekre korl�toz�d�an �s rendszertelen�l esik az es�. Nagyobb mennyis�g, n�ha ak�r 45 centim�ter is hullik �szakon �s keleten, ennek kevesebb, mint a fele a d�lnyugati ter�leteken.
�prilisban a havi csapad�kmennyis�g m�g az es�ben leggazdagabb r�szeken is k�t �s f�l centim�ter al� cs�kken, ekkor kezd�dik a t�li sz�razs�g. Szeptemberben �ll be a foly�k legalacsonyabb szintje - ak�r teljesen ki is sz�radhatnak. A sivatagi l�gh�m�rs�klet 47 �C-ig emelkedhet.Mint minden sivatagban, itt is jelent�sen cs�kken a h�m�rs�klet �jszak�nk�nt, nem ritka a talajmenti fagy.
A vadon �l� �llatok t�l�l�si es�ly�t a kl�ma befoly�solja, mivel csak az es�s id�szakban tal�lnak b�s�ges �lelemet.

A Kalah�ri-sivatag n�v�nyvil�ga �szakon magas szavanna-erd�kben folytat�dik, a sz�raz d�li r�szen boz�tosokban �s f�ves puszt�ban (sztyepp).Az �szaki ter�leten nagy baobab-, eper- �s f�gef�k, valamint afrikai �benf�k n�nek; a talajt nagyobb-r�szt f� bor�tja. Ahogy a sz�razabb r�szek fel� haladunk, a f�k megritkulnak �s kev�sb� magasra n�nek. A f� m�r nem minden�tt takarja a f�ldet, csak csom�kban n�. A sivatag azonban m�gis legnagyobbr�szt bokrokkal ben�tt. A sivatag legforr�bb vid�kein csak a m�ly, gum�s gy�k�rzet� vagy vastagt�rzs� n�v�nyek maradnak meg. Az eg�sz sivatagban elsz�rtan tal�lhat� p�lm�k azokra a helyekre utalnak, ahol n�v�nyev� �llatok a magokat �r�l�k�kkel "megtr�gy�zt�k". Az es�s �vszak gazdag vir�gd�szbe �lt�zteti a t�jat.

A Kalah�ri sivatagban az es�z�sek minden �vben szembe�tl� v�ltoz�st id�znek el�, ami term�szetesen hat�ssal van az �llatvil�gra is. Angola magas ter�leteir�l v�z z�dul a v�lgybe, ez�ltal az Okavango foly� �szakon felduzzad, �s v�gezet�l mocsaras delt�t k�pez: sek�ly tavak �s lag�n�k eg�sz h�l�zat�t. Ezekben hamarosan d�s hal�llom�ny alakul ki, sz�mtalan mad�r vonul ide t�pl�l�kot keresve �s f�szekrak�s c�lj�b�l.
A v�ltoz�sokt�l ind�ttatva a sivatagban bivalyok, elef�ntok, v�ndorantilopok, gn�k �s zebr�k �vszakonk�nt �ri�si v�ndorl�sba kezdenek. Az �v folyam�n nagy utakat tesznek meg kiad�s legel�ter�leteket keresve. A nedves �vszakban az �rad�sok el�l kit�rve d�l fel� vonulnak, m�g a sz�raz id�kben ism�t �szaknak veszik �tjukat, hogy megkeress�k a m�r csak ott fellelhet� vizet.