Az afrikai szavanna a természetbúvár számára valóságos földi paradicsom: csak legelő állatokból több mint negyven faj képviselteti itt magát. A szavanna a ragadozók és zsákmányállatok örök harcának szintere. A szavanna Afrika teljes területének mintegy harmadát foglalja el. Nyugaton Guineáig és Szenegálig, keleten az Indiai-óceánig nyúlik, magába foglalja Szudán síkságait és a nagy kiterjedésű, tavakkal tarkított fennsíkokat. Ezenkívül Dél-Afrika nagy részén is szavanna terül el.

Az afrikai szavannán szokatlanul sok állat él. A fajok sokaságát nagyjából két csoportra lehet bontani: ragadozókra és zsákmányállatokra. Több mint negyven legelésző faj él itt, többek között a zsiráf, az elefánt, és sokféle csodálatos szarvú antilop faj. Ezek a nagy növényevők fűfélékkel és levelekkel táplálkoznak, az egyes fajok azonban más-más eledelt részesítenek előnyben, így nem jelentenek konkurenciát egymás számára. A gazellák például a nedvdús aljfüveket kedvelik, ezzel szemben a tehénantilopok a magasnövésű, nagy szárazanyag-tartalmú szálfüveket legelészik szívesen, amelyeket más növényevők elkerülnek. A különböző fajok gyakorta legelésznek egymás társaságában, nem ok nélkül. A zebrák például pontosan tudják, hogy a ragadozók a tehénantilopot jobban kedvelik, mint őket. Az oroszlánok először az antilopokra csapnak le, így a zebráknak elég idejük van a menekülésre. A szavanna legeredményesebb vadásza az oroszlán, szorosan követik őt a többi nagymacskafélék. Mégsem szokatlan látvány az alvó oroszláncsapat mellett békésen legelésző antilopcsorda. A növényevők azonban résen vannak, hiszen jól tudják, amint az oroszlán újra megéhezik, azonnal menekülniük kell. Bár a szavanna világa a külső szemlélő számára békésnek tűnhet, az itt élő állatokra szüntelen veszély leselkedik.

További emlősfajok: csíkos gnú, impala, dikdik, tobzoska, Anubisz-pávián, cerkófmajomformák,csimpánz, sakál, sivatagi róka, lapátfülű róka, afrikai vadkutya, csíkos görény, méhészborz, afrikai cibetmacskák, fehérfarkú ichneumon, foltos hiéna, afrikai aranymacska, oroszlán, leopárd, gepárd, etióp farkas, földimalac, afrikai elefánt, Grévy-zebra, szélesszájú orrszarvú, szavannai varacskosdisznó, zsiráf, jávorantilop, gyűrűsfarkú víziantilop, kafferbivaly, vörös tehénantilop, tarka damalisz, fakó lóantilop, Thomson-gazella

A szavanna gazdag madárvilággal rendelkezik, hála a prédabőségnek. A legelterjettebb madárfajok a földön élnek, mint például a strucc, a túzok, a különféle tyúk alkatú madarak, de mindenütt találkozhatunk dögevő keselyűkkel is. A halódó emlősállatra utaló első, messziről észlelhető jel a felette köröző keselyűk látványa. Ezek a madarak csak arra várnak, hogy leereszkedhessenek, és szörnyű lakomával bevégezzék az állat sorsát. A kis termetű, társas életet élő piroscsőrű szövőmadár néhány ezer példányt számláló kolóniákban él. Tápláléka különféle magvakból áll.

További madárfajok: strucc,keselyű, piroscsőrű tokó, ugartyúk, túzok, kígyászkeselyű, marabu, afrikai héjasas, lármás rétisas, vándorsólyom, búbos banka, tarka asztrild, piroscsőrű szövőmadár.

Az afrikai szavanna sok gyík és kígyó faj számára nyújt otthont. Leggyakrabban gekkókkal, szkinkekkel, varánuszokkal találkozhatunk, és itt honos a hatalmas testű sziklapiton is. Az itt élő kígyók többsége (mamba, kobra) kifejezetten mérges.

További kétéltű- és hüllőfajok: Varánusz, vakondgyíkfélék, gekkófélék, sarkantyús teknős, ureuszkígyó, fekete mamba, sziklapiton, puffogó vipera.