A blemmik vagy blemm�k (g�r�g�sen: Blemm�esz, latinosan: Blemmyae), �kori nom�d, f�lnom�d n�pcsoport N�bi�ban �s Egyiptom d�li �s d�lkeleti r�sz�n a Keleti sivatagban.

A Blemm�esz a mai Egyiptom �s Szud�n hat�r�n �l� hamita bedzsa t�rzs �seit nevezt�k a hell�nisztikus kori sz�vegekben.

A blemmyes �sei val�sz�n�leg azonosak a egyiptomi sz�vegekben szerepl� medzsaikkal, akik m�r Kr. e. 2. �vezred �ta rendszeresen fenyeget�st jelentettek a Fels�-Egyiptom sz�m�ra. A K�z�pbirodalom f�ra�i m�r rendszeresen alkalmazt�k �ket zsoldosk�nt az egyiptomi hadseregben. Az �jbirodalom kor�t�l medzsai sz� pedig m�r a m�r a bels� rendfentart� (rend�ri) alakulatok szinon�m�j�v� v�lt az egyiptomi nyelvben.

A Kr. e. 1. �vezredben viszonylag kev�s forr�sunk van r�luk, de a 3. sz�zadt�l, ism�t egyre komolyabb fenyeget�st jelentettek r�mai Egyiptomra. Egyes forr�sok szerint (Historia Augusta) Probus cs�sz�r uralkod�sa alatt egy id�re a fels�-egyiptomi Coptost (Qift) is elfoglat�k, azonban ez adat val�sz�n�leg csak rabl� hadj�ratokra utal.

Diocletianus cs�sz�r hadj�rattal �s a fels�-egyiptomi er�drendszer meger�s�t�s�vel (ekkor �p�lt �t t�bbek k�z�tt a luxori templom er�d�tm�nny�) igyekezett g�tat vetni t�mad�saiknak. Ennek ellen�re a 4–6. sz�zadban nem cs�kkent jelent�sen a bet�r�seik sz�ma.

A Meroitikus Kir�lys�g �sszeoml�sa (350 k.) ut�n egy r�vid id�re siker�lt elfoglalniuk a N�lus-v�lgy egy szakasz�t Als�-N�bi�ban, Kalabsa k�rny�k�n 390 k�r�l. Ugyanebben az id�ben m�r a blemmyes t�rzsek uralt�k a Keleti sivatag legfontosabb arany �s smaragdb�ny�it, valamint a sivatagon �t vezet� kereskedelmi utak forgalm�b�l is jelent�s vagyonra tettek szert. Mobilit�sukat �s gyors t�mad�saikat jelent�sen seg�tette a teve elterjed�se.

A N�lus-v�lgyb�l Nobadia uralkod�ja, a noba Silko kir�ly szor�totta ki v�glegesen �ket, val�sz�n�leg a biz�nci udvar t�mogat�s�val 450 k�r�l. Az 5. – 6. sz�zadban egyes csoportjaikat val�sz�n�leg foederatik�nt (sz�vets�gesk�nt) telep�tett�k le Fels�-Egyiptomban. (Gebelein)

A Blemm�esz elnevez�s a 7. sz�zadt�l elt�nik a sz�vegekb�l �s az arab szerz�k m�r bedzsak�nt �rnak a gyakran porty�kra indul� sivatagi t�rzsekr�l.