Dimba �s Ngovo barlangjai a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g Kong�-k�zponti tartom�ny�ban tal�lhat�k. Term�szeti sz�ps�g�k�n t�lmen�en mindk�t barlang t�rt�nelemel�tti r�g�szeti eml�keket rejt. A barlangokat 1997-ben felvett�k az UNESCO Vil�g�r�ks�g javaslati list�j�ra.

Dimba
Dimba barlangja a Kong�-k�zponti tartom�nynak (egykoron Als�-Zaire) leghosszabb r�g�szeti t�rt�net�t tudja maga m�g�tt. A bej�ratn�l tal�lt leletek 18 000 �vvel ezel�ttr�l sz�rmaznak. A n�v�nyi �s k�eszk�z maradv�nyok radiokarbon meghat�roz�s szerint az �jk�korb�l sz�rmaznak. A felt�r�sok sor�n kisebb megszak�t�sokkal mintegy 3,2 m-es m�lys�gig tal�ltak leleteket, megvan a lehet�s�ge annak, hogy m�g m�lyebb r�tegek is rejtenek r�g�szeti leleteket. A bej�rat �s a mintegy egy kilom�terre lev� nagyterem fels� r�tegeiben b�s�gesen fordultak el� „Group VI” vagy m�s n�ven Ngovo-csoport ker�mi�k, melyek a k�korszak v�gi �tmeneti korszakra voltak jellenz�k.

A barlang rendk�v�li m�rete:
A barlang hatalmas �rege egy gyakorlatilag v�zszintes gal�ri�t alkot. Form�ci�kban gazdag, m�retei rendk�v�liek. Legnagyobb terme csaknem egy kilom�ter hossz�, sz�less�ge 30 m, magass�ga 20 m. A barlang teljes hossza 1660 m. A f�ldalatti m�v�szeti st�di� �rintetlen�l megmaradt gazdag �s v�ltozatos r�g�szeti maradv�nyaival.

R�g�szeti leletek:
A Dimba barlangban nagy mennyis�g� „Group VI” azaz Ngovo-csoport ker�mi�t fedeztek fel. A barlang falait k�l�nf�le mot�vumok d�sz�tik. A Dimb�ban tal�lt r�g�szeti leletek az emberi tev�kenys�g kezdeteinek a t�jra gyakorolt hat�sait bizony�tj�k Kong�-k�zponti tartom�nyban, egyben a k�korszak v�g�n a mez�gazdas�gi termel�s kezdet�t jelzik. A barlangb�l csiszolt k�szersz�mok is el�ker�ltek. Ezek a leletek i.e 85-130 k�r�l keletkeztek.

F�ld alatti m�v�szeti st�di�:
A barlang bej�rata k�zel�ben fontos r�g�szeti leleteket tal�ltak. Ezek t�bbnyire k�l�nf�le agyaged�ny t�red�kek, melyek a vaskorb�l sz�rmaznak, t�bbnyire a 16-17. sz�zadb�l. Ezek lel�helye a felsz�nt�l mintegy 15 cm-es m�lys�gig ny�lik. Ezen k�v�l m�g egy j�l fennmaradt t�rt�nelemel�tti m�hely, egyfajta ember alkotta t�rt�nelemel�tti m�v�szeti st�di� b�r k�l�n�s tudom�nyos jelent�s�ggel. A barlang �tv�zi a term�szetes sz�ps�get a t�rt�nelemel�tti m�v�szettel. A bej�ratt�l nagyj�b�l 150 m�terre van egy, a term�szet �ltal kialak�tott r�sz, amir�l a l�togat�nak egy term�szetes palot�ban kialak�tott gal�ria jut az esz�be. A t�rt�nelem el�tti m�alkot�sok k�z�tt megtal�lhat�k a k�gy�k, kam�leonok, krokodilok, tekn�s�k �s gy�kok k�l�nf�le alakzatai.

Ngovo
1972-ben a Mbanza-Ngungut�l 10 km-re DK-re es� Ngovo barlangban Pierre de Maret k�zvetlen�l a felsz�n alatt fekv� igen v�kony r�g�szeti r�tegben folytatott felt�r�sokat. Egy csiszolt k�balt�t �s 161 jellegzetes st�lus� agyagcser�p-darabot tal�lt, a st�lust Mortelmans 1962-ben „Group VI” ker�mi�nak nevezte. Egy 1968-ban kiadott munk�j�ban de Maret a Ngovo-csoport nevet javasolta a st�lus jellemz�s�re. Egy kapcsol�d� fasz�nminta radiokarbon kormeghat�roz�sa 2145 ± 65 �vvel ezel�ttre utalt, melyet a k�vetkez� �vben egy, az el�z�vel szomsz�dos ter�leten tal�l m�sik fasz�nminta vizsg�lata meger�s�tett (2035 ± 65 �v). Most el�sz�r siker�lt az egyenl�t�t�l k�zvetlen�l d�lre es� szavann�n tal�lt csiszolt k�szersz�moknak a m�s leletekkel val� pontos r�g�szeti �sszef�gg�seit megtal�lni. Kong�nak (Zaire) ezen a r�sz�n a csiszolt k�szersz�mok k�vetkezetesen egy bizonyos t�pus� agyaged�ny-maradv�nyokkal egy�tt ker�ltek el�.
A Ngovo barlangban t�bb nagy gal�ria tal�lhat�. A barlang nagym�ret� bej�rata egy hegyoldal alj�n ny�lik. Az itt tal�lt r�g�szeti leletek egy �tmeneti technol�gi�r�l �rulkodnak, mely a k�korszakot �s a vaskorszakot k�ti �ssze. Ez az �tmeneti technol�gia jellemz� Kong�-k�zponti tartom�ny ter�leteire.

Ker�mi�k:
A r�g�szeti leletek jelenl�te arra utal, hogy a barlang kedvelt hely volt a kong�i Ngovo �s�k sz�m�ra, ahol tradici�iknak megfelel� m�alkot�sokat hoztak l�tre. 1962-ben Leleup �s Heuts k�l�nleges t�pus� agyag- �s ker�miaed�nyeket fedezett fel Kong�-Central tartom�nyban. A „Group VI” ker�mi�k, m�s n�ven a Ngovo-csoport ker�mi�k sok hasonl�s�got mutatnak a bantuk �ltal lakott ter�letek ker�mi�ival, k�l�n�sen azokon a ter�leteken, amelyet egykor Kong�i Kir�lys�gnak h�vtak. A t�rt�nelem sor�n a bantuk – h�d�t�sok �s inv�zi�k el�l menek�lve – elv�ndoroltak �s ben�pes�tett�k K�z�p-Afrika egyes ter�leteit. A leletek azt bizony�tj�k, hogy leteleped�s�k ut�n �tvett�k az �si kong�i hagyom�nyos m�v�szeti technol�gi�kat.