A vil�g els� irodalma a mezopot�miai irodalom mellett az �kori Egyiptom irodalma volt. Az els� egybef�gg� egyiptomi sz�vegek az i. e. 27. sz�zadra tehet�ek. Ekkor k�t k�l�nb�z� �r�s alakult ki: a hieroglif �r�s �s a hieratikus �r�s. Az �r�sjegyeket k�be v�st�k vagy papiruszb�l k�sz�lt hossz� tekercsekre festett�k. A sz�pirodalmi �s tudom�nyos m�vekr�l m�solatokat k�sz�tettek. A papirusztekercsb�l �ll� k�nyveket templomi �s kir�lyi k�nyvt�rakban �rizt�k. Az egyiptomi irodalom vall�si, erk�lcsi, tudom�nyos �s vil�gi m�veket egyar�nt nagy sz�mban hozott l�tre. A legismertebb r�nk maradt vall�si m�vek a hal�llal �s a t�lvil�ggal foglalkoznak: a 23 m�ter hossz�, sz�nes k�pekkel d�sz�tett Halottak k�nyve, az Amduat-k�nyv �s a Kapuk k�nyve. A vall�sos l�ra m�faja a himnusz volt. A legkiemelked�bb a megrend�t�en sz�p le�r�sokat tartalmaz� Aton-himnusz („naphimnusz”), amelynek szerz�je val�sz�n�leg Ehnaton f�ra� volt. Az intelmek b�lcs mond�sok gy�jtem�nyei, a legismertebbek az Ipuwer intelmei �s a Noferti intelmei. Az elbesz�l� irodalom egyik f� csoportj�t a neh�z �letsorsokr�l, kalandos utaz�sokr�l, mes�s esem�nyekr�l sz�l� tan�t� vagy sz�rakoztat� elbesz�l�sek alkotj�k, m�g a m�sik csoportba a t�rt�net�r�s m�faja tartozik. A legismertebb egyiptomi elbesz�l�sek A paraszt panaszai, a Szinuhe t�rt�nete, A haj�t�r�tt t�rt�nete, A k�t testv�r t�rt�nete, valamint A Kir�lyfi �s a Sors. A vil�gi l�r�t a zen�s k�s�rettel el�adott �gynevezett „h�rf�s dalok” jelentett�k. Ezek gyakran komoly filoz�fiai probl�m�kat, az �let �s hal�l k�rd�s�t t�rgyalt�k, mint az �letuntr�l sz�l� k�ltem�ny. A szerelmet �s a term�szet sz�ps�g�t �nnepl� verseket is �rtak. Az egyiptomiak ritu�lis t�ncokkal �sszek�t�tt vall�si miszt�riumj�t�kokat is el�adtak. A leggyakrabban elj�tszott darab Ozirisz t�rt�nete volt.

A Ptolemaida uralkod�k kor�t�l (i. e. 3-1. sz�zad) az egyiptomi irodalom nyelve a g�r�g lett. A ma ismert legnagyobb egyiptomi t�rt�net�r� az i. e. 3. sz�zadban �lt Maneth�n volt, aki a f�ra�k dinaszti�inak t�rt�net�t dolgozta fel. Egyiptom tov�bbi g�r�g nyelv� szerz�i k�z� tartozik a himnuszk�lt� Fayumi Iszid�rosz (i. e. 3–2. sz�zad), valamint a k�t nagy tudom�nyos �r�, Euklid�sz (i. e. 330–275) �s Ptolemaiosz Klaudiosz (i. sz. 90–170).