Afrika irodalma
Afrika npeinek szpirodalmt lehet trtnelmi, fldrajzi s nyelvi alapon is csoportostanunk. Az korban Egyiptomban alakult ki virgz rsbelisg s irodalom, amely az egsz kzel-keleti s a grg-rmai civilizcira jelents hatst gyakorolt. A kzpkorban szak-Afrikban s kisebb rszben Kelet-Afrikban bontakozott ki jelentsebb irodalmi let. Ezek kz tartozott az arab irodalom mellett az elssorban keresztny vallsi tmj kopt, nbiai s etip irodalom. A 19. szzadtl kezdve az eurpai gyarmatostk hatsra Fekete-Afrika terletn is sorra szlettek a nemzeti irodalmak.
Nyelvi szempontbl Afrika rendkvl sznes kpet mutat, a fldrsz laki tbb szz klnbz nyelvet beszlnek. Ezek kzl a Szahartl szakra a tbb mint 100 milli afrikai beszlvel rendelkez arab nyelv jtszik meghatroz szerepet az irodalomban, br nhol a berber nyelv irodalom is jelents. A klasszikus arab nyelv irodalma majdnem msfl vezredes hagyomnyra tekint vissza. Emellett az arab fordtsok riztek meg szmos kori grg s indiai mvet is, amelyek ezek kzvettsvel kerltek vissza az eurpai irodalmi letbe a renesznsz idejn. Kelet-Afrikban nagy hagyomny, jelents irodalommal rendelkezik a 46 milli ember ltal beszlt szuahli nyelv. Nyugat-Afrikban a legjelentsebb hagyomnyokra visszatekint irodalom a joruba nyelv (Nigria, kb. 20 milli beszlvel), a klcsnsen rthet mande nyelvek (bambara, mandinka stb., 10-20 milli beszl), valamint a volof nyelv (6 milli beszl). Emltsre mlt helyi irodalma van mg Kzp-Afrikban a lingala (6 milli), Dl-Afrikban pedig a xhosza, a zulu s a tswana nyelveknek (egytt kb. 20 milli beszl). Fekete-Afrika irodalmi lete azonban dnt mrtkben angol s francia nyelv. Az angol nyelv irodalom klnsen a Dl-afrikai Kztrsasgban, Nigriban s Ghnban, a francia nyelv pedig leginkbb Szeneglban, Kamerunban s Maliban virgzik. A francia nyelv szak-Afrika egyes orszgainak irodalmban (klnsen Algriban s Marokkban) szintn nagy szerepet jtszik az arab mellett. Dl-Afrikban igen jelents ezenkvl az afrikaans, illetve nhny fekete-afrikai orszgban a portugl nyelv irodalom.
|