Npi ptszet
A npi p tszet Fekete-Afrikban igen sokszn. Ennek f oka, hogy sokfle termszeti krnyezethez kellett alkalmazkodniuk az ptknek, felhasznlva a fellelhet alapanyagokat. Radsul Fekete-Afrikt tbb mint 1500 np lakja, sokfle kultrval, vilgkppel.
Az ptszet a lakhatsi, vdelmi funkcin kvl egyfajta hagyomnyrz szerepet is jtszott a fekete-afrikai npek letben. Ennek ksznhet, hogy ma is ugyanolyan hzakban lnek, mint sok szz vvel ezeltti seik. A kialakult, kiprblt s jl bevlt technikkon igen ritkn vltoztatnak.
Jellemzen a clszersget tartottk szem eltt, ritka a flsleges dszts. A szemlyes gazdasgot sem a lakhelyk mutatta, hanem az kszereik, ruhjuk vagy az llataik szma. Ezltal az afrikai falvak majdnem ugyanolyan kinzet s nagysg pletekbl lltak. Kivtelt jelenthetnek a kultikus helyek, raktrak, kzssgi pletek.
Egy-egy lakhz nagyon hasonl, egyms mell plt, krbekertett pletek egyttest jelentette. Vagyis felfoghatunk minden szobt egy kln pletnek, szemben az eurpai vilgban elterjedt szemllettel, ahol egyetlen tet alatt tallhatak a hz sszes alkotrsze.
Jellegzetes klnbsg, hogy a nyugati vilgban az emberek az utkor szmra is ptkeznek, trkti a kvetkez nemzedkeknek. A fekete-afrikai npeknl tl gyorsan vltoztak mind a bels, mind a kls krlmnyek, hogy ilyen llandsgra gondolhattak volna.
pp ezrt nem is volt szksg szilrd, nehz pletekre. Eltrbe kerlt a nvnyi alapanyagokbl val ptkezs, ami a meleg klmhoz is megfelel alkalmazkodst nyjtott. Az emberek Fekete-Afrika egsz terletn fonott vesszkbl, vlyogbl s szalmbl ksztettk lakhzaikat.
Ma mr megjelentek a modern ptanyagok, felvltva a sok ezer ve vltozatlan, hagyomnyos trsaikat. rdekessg, hogy a fejlettebb nyugat-afrikai terleteken mg jval nagyobb arnyban megtalljuk a rgi idk ptelemeit, mint Kelet-Afrikban, ahol szinte egyeduralkodv vlt a bdog, a manyag s a beton.
A nyugati vilg az utbbi vekben kezdett el lnkebben rdekldni e mvszeti alkotsok fel, taln mg pp idben, hogy megmentse ket az eltnstl.
|