Az eg�sz afrikai kontinens legkor�bbi m�v�szeti eml�kei a Szahara ter�let�n tal�lhat� sziklafestm�nyek �s sziklarajzok, amelyek az i. e. 7. �vezred-i. e. 4. �vezred k�z�tti id�szakb�l sz�rmaznak. Hatalmas maszkos alakokat �s vad�szatokat �br�zolnak, valamint olyan �llatokat, amelyek err�l a ter�letr�l m�ra kipusztultak, p�ld�ul v�zilovakat �s bivalyokat. A k�s�bbi m�r kev�sb� naturalista �br�zol�sokon megjelenik a szarvasmarha- �s l�fogat� szek�r. A legkisebb �s legsematikusabb festm�nyeken ma is j�l ismert �llatok, p�ld�ul tev�k l�that�ak.

D�l-Afrika �s Nam�bia ter�let�n a k�korszaki �letm�dot folytat� busmanok sziklam�v�szete a legut�bbi id�kig fennmaradt. A Kalah�ri-sivatagban �s k�rny�k�n fellelhet� sziklak�pek k�z�tt festm�nyek �s rajzok egyar�nt tal�lhat�k. A fest�sn�l v�r�s, barna, s�rga, fekete, sz�rke, viol�s sz�neket haszn�ltak, a rajzokn�l a vonalakat k�v�s�vel v�st�k a szikl�ba. A sziklak�pek ember- �s �llat�br�zol�sai term�szeth�ek, vannak k�zt�k vad�sz- �s harci jeleneteket �br�zol� kompoz�ci�k is. T�bb sziklarajzn�l a t�rbelis�g �rz�keltet�s�vel tal�lkozhatunk, a t�vols�got ar�nyos kicsiny�t�ssel, a test hajl�sait s�r�bb-ritk�bb pontoz�ssal fejezik ki. A busman sziklak�pek t�rt�nete vitatott. Egyesek a spanyolorsz�gi �s szaharai sziklarajzokkal l�tnak rokons�got. A sziklak�pek a vad�szm�gi�b�l sz�lettek. Festm�nyeiken gyakran a bantukkal �s az eur�paiakkal v�vott harcaikat l�thatjuk. Sok k�pen jelenik meg a kecses antilop, amelynek igen fontos szerepe van a busman mitol�gi�ban. A ma �l� busmanokn�l folytatott kutat�sok azt is el�rulj�k, hogy a gazdag r�szletekkel megfestett t�ncjelenetek szertart�sokat �r�k�tenek meg.

E m�vek k�z�tt k�l�n�sen figyelemre m�lt�v� teszi a benne kifejez�d� ritmus�rz�k azt a sziluettrajzot, amely h�rom t�ncol� alakot �br�zol. B�rmennyire stiliz�ltak az alakok k�rvonalai, mozg�suk nagyon �rz�kletes. Az egys�ges ritmus mind a h�rom szem�lyt �sszekapcsolja, de ugyanakkor m�gis m�s-m�s v�ltozatban jelenik meg mindegyikn�l. A bal oldali alak mozg�sa a leglend�letesebb, a m�sik f�ll�bon �ll, szinte megdermedve, a harmadik pedig t�rsaik ut�n siet. Egy m�sik afrikai sziklarajzon, amely k�t fiatal t�ncosn�t �br�zol, az alakok �rz�keltetik a testek hajl�konys�g�t. Aki n�zi ezeket a k�peket, k�nnyen meg�rti, mi�rt volt olyan nagy hat�ssal az eur�paiakra a kontinens t�nca.