Az ewe nép Nyugat-Afrikában az Atlanti óceán partján él, nyugatról a Volta, keletről a Mono folyó által határolt területen. Ma ez a terület Ghána, Togó és Benin között oszlik meg. Becslések szerint 3-5 millió ewe nyelvet beszélő ember él a három országban. Ghánában a Volta Régióban élnek.

Az ewe a legtöbb ember által beszélt nyelv a gbe nyelvek közül, amelyek mintegy 20 rokon nyelvet foglalnak magukba Kelet-Ghána és Nyugat-Nigéria között. Szoros rokonságban áll a gbe nyelvcsoportba tartozó fon és aja nyelveknek, melyeket Togóban és Beninben beszélnek. Bár az ewét mint egyetlen nyelvcsoportot írják le, lényeges kiejtési különbségek léteznek, mint például az Anlo, Kpando, Ho vagy Fodome. Ennek ellenére minden ewe megérti egymást, de némely nyelvjárás esetén cask kis nehézség árán.

Az 1800-as években német misszionariusok megalkották az írott ewe nyelvet számos dialektus kombinációjával. A nyelvet mind az általános, mind a középiskolákban tanítják. Van újság, rádió és TV műsor, és szótár is ewe nyelven.

A mai ewe lakta terület három fő földrajzi részre tagolódik: a tengerparti, a középső alföldi és az északi magasföldi területekre
A fő élelmiszernövényeik a yam gyökér, kukorica és manióka. További termékeik a bab, földimogyoró, cirok, édes krumpli, hagyma, okra, chilli paprika, lopótök, papaja, mangó, ananász, főzőbanán és olajpálma.

A hasonló szokások, kulturális gyakorlat, társadalmi tevékenység és értékrend, a vallási hiedelmek valamint a zenei hagyományok azok a tényezők, amik összekötik a különböző területeken, országokban élő ewe embereket.

A gyermek elnevezése az ewe kultúrában az egyik legfontosabb társadalmi és spirituális esemény, ami a gyermek sorsát kijelöli ezen a Földön. A fogantatás pillanatától fogva, amikor a várandós anya felfedezi, hogy terhes, minden jelentős esemény az életében és a megszületendő gyermek életében sokkal nagyobb jelentőséget kap.

Az ewe vallás a teremtő isten, Mawu, és több mint 600 kis isten köré szerveződik. Mély tiszteletet éreznek isten iránt, akit ők Mawunak hívnak. Férfinak képzelik és atyának tekintik, aki fenntartja a világegyetemet. Mivel az isten olyan ködös és láthatatlan, közvetítőkön keresztül imádkoznak hozzá. Ezek a közvetítők a fétis papok és papnők. Az ewék hisznek az ősök szellemének létezésében és ezért imátkoznak hozzájuk. Az ima italáldozat bemutatásából és az elődökhöz való fohászból áll. Általában csak a törzsfőnök mutathat be italáldozatot, de néha pl. egy falugyűlés (durbar) esetén egy nyelvész tölti be ezt a szerepet. Három alkalommal öntik az italt a földre: egyszer az ősöknek, egyszer az életnek és egyszer önmaguknak.

Mawu olyan hatalmas, hogy biztonságosabb kis istenek közbenjárását kérni. A kis istenek imádata áthatja a mindennapi életet. A közbenjárásukat kérik a mindennapi tevékenységhez.

A hit, hogya az ősök lelkének természetfölötti ereje képes segíteni vagy ártani az utódoknak megerősíti a szociális viselkedési mintákat és az szolidaritás érzését a kiterjedt család tagjai között. Italáldozat bemutatása tovább erősíti a kapcsolatot az élők és holtak között.

Különböző szintű rituálékért felelős személyek vannak mágia, boszorkányság, gyógyítás, jóslás és igaz-szólás területén.