|
Tuaregek
A tuaregek egy afrikai berber np, a Szaharban s a Szhel-vezetben lnek. Nyelvk a tamasek. Tbb szz ve nomd mdon lnek Algriban, Nigerben.
A „tuareg” nv a targi szbl ered , ami azt jelenti, hogy „a Targa-vlgybl”. A Targa-vlgy egy vlgy a Fezzan krnykben, Lbiban, targa egy berber sz, jelentse „kanlis”. k maguk gy hvjk magukat, hogy kel tamasheq („akik tamasekul beszlnek”) vagy imuhaq („a szabadok”).
A tuaregek a berberektl szrmaznak. Azt mondjk, hogy a garamantoktl szrmaznak, akiket a muzulmnok a 7. szzadban a Fezzanbl elztek. Elszr a Szahart npestettk be s egyttal a tubbu npet a Tibeszti-hegysgbe ztk. Amikor a 16. szzadban a Songhai Birodalom gyenglni kezdett, a Szhel-vezetet is meghdtottk, s elfoglaltk Timbuktut.
19. szzadban sokig vdekeztek a francia kolonializci ellen. Csak 1917-ben ktttek bkt Franciaorszggal. Amikor a francia kolnik Afrikban 1960-ban fggetlensgket elnyertk, a tuaregek terlett tbb orszg kztt osztottk fel: Algria, Niger s Mali (vannak mg tuaregek Burkina Fasbanban, Mauritniban, Lbiban s Nigriban).
1990 s 1995 kztt voltak tuareg felkelsek Maliban s Nigerben, mert gy rzik, hogy marginalizldnak. Egyik hres vezetjk Mano Dayak volt.
A tuaregek „fvrosa” – ha egy nomd npnl egyltaln lehet ilyenrl beszlni – Agadez, Nigerben.
A legtbb tuareg nomd llattenyszt, vannak kztk kovcsok, tevetenysztk, karavnvezetk. Tbbnyire muzulmnok. Trsadalmuk hierarchikus.
Sajt rsuk van, a tifinagh. A nk tantjk a gyermekeknek.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
