Szidamk
Az szidamk egy npcsoport szakkelet-Afrikban, Etipia tdik legnpesebb nemzetisge. Szmuk kb. 3 milli, ebbl 2,9 milli Etipia Dli nemzetek, nemzetisgek s npek szvetsgi llamban, annak is fleg Szidamo znjban l.
Az Etip-magasfld dli rszn l szidamk sokig megriztk fggetlensgket s sajt kultrjukat, vallsukat. llamszervezetk legksbb a 9. szzadra plt ki s a szidamo kirlysgok laza szvetsgn alapult. A nyelvnek nem volt sajt rsa, gy a szidamk trtnetrl nagyon kevs forrs maradt fent. A terletet az 1880-as vekben hdtotta meg az Etipit egyest II. Menelik csszr. Az 1995-s kzigazgatsi reform megszntette a korbbi Szidamo tartomnyt s azt a Dli nemzetek, nemzetisgek s npek szvetsgi llam keretbe helyezte. Jelenleg a szidamk helyi autonmia vagy a korbbi tartomnyi nllsg visszalltsra trekednek, mert ettl vrjk oktatsi-egszsggyi helyzetk javulst.
A szidamk egszen az 1960-as vekig dnten hagyomnyos vallsukat kvettk. Ekkor a npessg legnagyobb rszt fleg protestns misszionriusok megtrtettk. Az 1994-es npszmlls adatai szerint a protestnsok arnya 66,8%, mg a trzsi vallsokat 14,9% kveti. A tbbi szidam az iszlm (7,7%) vagy a rmai katolikus egyhzhve (4,6%), mindssze 2,3% tartozik az Etip Ortodox Egyhzhoz.
Napjainkban a szidamk 95%-a mg mindig a mezgazdasgban dolgozik. F lelmiszernvnyk az abesszn vadbann (Enset ventricosum), melynek bannhoz hasonl termse ehetetlen, m gykere ehet. Legfontosabb tenysztett llatuk a szarvasmarha. A f bevtelt azonban a kvtermeszts jelenti. a kv alacsony vilgpiaci ra a szidamk szmra is komoly jvedelemkiesst, esetenknt hinsget okoz.
|