Az orom�k egy n�pcsoport �szakkelet-Afrik�ban, Eti�pia legn�pesebb nemzetis�ge. Sz�muk vil�gszerte kb. 27 milli�, ebb�l 95% �l Eti�pi�ban, els�sorban Oromia sz�vets�gi �llamban.
Az oromo a n�p �nelnevez�se, m�s n�pek gyakran a galla kifejez�ssel eml�tett�k �ket. Ez a szom�li „nem-muszlim, idegen”, vagy az arab „nemet mondott” (ti. Mohamed tan�t�saira) kifejez�sb�l eredeztethet�, ami teh�t az iszl�m el�tti �si oromo vall�s kor�b�l maradt fenn. A 19. sz�zadban a galla kifejez�s pejorat�vv� v�lt, ekkor az orsz�g k�z�ps� r�sz�n �l� amhar�k �s orom�k kevered�s�b�l kialakult n�pet illett�k vele. Ezt vett�k �t az olaszok az 1930-as �vekben �s terjesztett�k el a nyugati vil�gban. Az oromo n�vhaszn�lata csak az ut�bbi �vekben terjedt el �jra.

A 2007-es n�psz�ml�l�s el�zetes adataib�l az orom�k vall�si megoszl�sa nem der�l ki, de a 88%-ban orom�k �ltal lakott Oromia sz�vets�gi �llam lakoss�g�nak 47,5%-a az iszl�m, 30,5%-a az Eti�p Ortodox Egyh�z, 17,7%-a pedig protest�ns egyh�zak k�vet�je, tov�bbi 3,3% pedig a hagyom�nyos vall�sok h�ve.

Az oromo n�p sz�mos t�rzsb�l �ll, melyek k�t �gba sorolhat�k:

• Borana-�g:
  • Macha: a Didessa �s az Omo foly�k k�z�tt, illetve Gibe d�li r�sz�n
  • Tulama: Addisz-Abeba k�rny�k�n
  • Guji (kb. 5 milli� f�):Oromo sz�vets�gi �llam d�li ter�letein
  • Borana: Borana z�na, Kenya �s Szom�lia
  • Gabra: �szak-Kenya

• Barento/Barentuma-�g:
  • Wallo: a leg�szakibb csoport, Amhara sz�vets�gi �llam Oromia z�n�j�ban az Ashenge t�ig. Csoportjaik az eti�p t�rt�nelemben jelent�s szerepet j�tsz� Raya �s a Yejju.
  • Ittu: az Awash foly�t�l keletre, Dire Daw�t�l d�lre.
  • Karayu: az Awash v�lgy�ben, az egykori Shewa tartom�ny keleti, Hararghe tartom�ny nyugati ter�letein.
  • Aniya: az el�z� csoportt�l d�lre, az Erer foly�t�l keletre
  • Afran Qallo: Qallo n�gy ut�da alapj�n ala, oborra, balille �s dagaa csoportokra oszlanak.
  • Arsi: Arsi �s Bale z�n�kban
  • Qallu: Awash foly� �s Dire Dawa k�z�tt