Az oromók egy népcsoport Északkelet-Afrikában, Etiópia legnépesebb nemzetisége. Számuk világszerte kb. 27 millió, ebből 95% él Etiópiában, elsősorban Oromia szövetségi államban.
Az oromo a nép önelnevezése, más népek gyakran a galla kifejezéssel említették őket. Ez a szomáli „nem-muszlim, idegen”, vagy az arab „nemet mondott” (ti. Mohamed tanításaira) kifejezésből eredeztethető, ami tehát az iszlám előtti ősi oromo vallás korából maradt fenn. A 19. században a galla kifejezés pejoratívvá vált, ekkor az ország középső részén élő amharák és oromók keveredéséből kialakult népet illették vele. Ezt vették át az olaszok az 1930-as években és terjesztették el a nyugati világban. Az oromo névhasználata csak az utóbbi években terjedt el újra.

A 2007-es népszámlálás előzetes adataiból az oromók vallási megoszlása nem derül ki, de a 88%-ban oromók által lakott Oromia szövetségi állam lakosságának 47,5%-a az iszlám, 30,5%-a az Etióp Ortodox Egyház, 17,7%-a pedig protestáns egyházak követője, további 3,3% pedig a hagyományos vallások híve.

Az oromo nép számos törzsből áll, melyek két ágba sorolhatók:

• Borana-ág:
  • Macha: a Didessa és az Omo folyók között, illetve Gibe déli részén
  • Tulama: Addisz-Abeba környékén
  • Guji (kb. 5 millió fő):Oromo szövetségi állam déli területein
  • Borana: Borana zóna, Kenya és Szomália
  • Gabra: Észak-Kenya

• Barento/Barentuma-ág:
  • Wallo: a legészakibb csoport, Amhara szövetségi állam Oromia zónájában az Ashenge tóig. Csoportjaik az etióp történelemben jelentős szerepet játszó Raya és a Yejju.
  • Ittu: az Awash folyótól keletre, Dire Dawától délre.
  • Karayu: az Awash völgyében, az egykori Shewa tartomány keleti, Hararghe tartomány nyugati területein.
  • Aniya: az előző csoporttól délre, az Erer folyótól keletre
  • Afran Qallo: Qallo négy utóda alapján ala, oborra, balille és dagaa csoportokra oszlanak.
  • Arsi: Arsi és Bale zónákban
  • Qallu: Awash folyó és Dire Dawa között