Guragik
A guragik (vagy guragk) egy npcsoport Etipiban. Szmuk kzel ktmilli. Etipia npessgnek 2,5%-t teszik ki, amivel az orszgban ez a hatodik legnagyobb npcsoport.
Elssorban a Dli nemzetek, nemzetisgek s npek szvetsgi llamban legszakabbi rszn fekv Guragie Znban lnek. A szvetsgi llamban 7,5%-os arnyukkal a negyedik legnagyobb npcsoportot alkotjk. A guragik Etipia kzps rszn, az Awas s a Gibe foly illetve a Ziway-t kztti, flig termkeny, flig hegyes terleten lnek. Korbban hrom csoportra oszlottak: szaki, keleti s nyugati. Ma csak szaki s nyugati csoportot klntnk el, a legnagyobb csoport, a silte (kb. 940 000 f) nven nevezett keleti ugyanis nem tekinti magt a guragie npcsoport rsznek. 2000-ben sajt kzigazgatsi terlet hoztak ltre s a npszmllsokon sem valljk magukat guraginek.
Paul B. Henze trtnsz szerint a guragik az Akszmi Kirlysg utols veiben dlre vezetett hadjratai sorn telepedtek le mai lakhelykre, de katonai jelleg teleplseik hamarosan elszigeteldtek az szaki anyaorszgtl s egymstl is.
A guragik tbb klnbz nyelvet beszlnek, melyek kzs tulajdonsga, hogy az etipiai smi nyelvek dli ghoz tartoznak. Etipiban ezeket a nyelveket sszefoglalan guraginya nven emltik. A nyugati nyelveket sszefoglalan a "Ht Hz" nyeleinek is nevezik. Keleti gurgie nyelvek:
- Szilt'e nyelv (szelti; wolne, ulbare(g), inneqor)
- Zaj nyelv (z(w)aj)
Nyugati gurgie nyelvek:
- Inor nyelv (ennemor, endegen)
- Meszmesz nyelv
- Meszqan nyelv
- Sebat bet gurge nyelvek (chaha, ezha, gumer, gura, gyeto, muher)
Mivel a guragiket fleg ksita nyelvcsaldba tartoz nyelvet beszl npek veszik krl, nyelvket a tbbi smi nyelvnl nagyobb befolys rte ezek rszrl.
rsuk az etip bcn alapul, de attl 44 rsjegyben klnbzik.
A guragik letmdja a mezgazdasgon alapul. F termkeik az etip vadbann (Enset ventricosum), a kv s a kat-cserje (Catha edulis). Az llattenyszts alrendelt, elssorban a taj s a trgya miatt foglalkoznak vele, a hsfogyaszts nagyon alacsony, tbbnyire csak nnepekhez ktdik.
Sok guragie foglalkozik ereskedelemmel, mely a tbbi npcsoport kztt is tekintlyt szerzett nekik.
|