Afarok
Az afarok egy szakkelet-Afrikban l nomd np. Etipiban a npessg 1,7%-val a kilencedik legnagyobb npcsoportot alkotjk, Dzsibutiban a npessg 35%-t, Eritreban 5%-t teszik ki.
Az afar egy sszefoglal nv: az szaki trzsek neve danakil, a dliek adal. Az afarok kt nemzetsge (klnja) a politikai vezet szerepet betlt asaimara (vrs) s a "munksosztly", az asdoimara (fehr) kln.
Az afarok a Danakil (Afar-) sivatagban s mlyfldn lnek, mely a fld egyik legforrbb s legszrazabb terlete. Az etipiai afarok tlnyomrszt Afar szvetsgi llamban lnek, ahol a lakossg 90%-t teszik ki. Eritreban leginkbb a Dli Vrs Tenger tartomnyban lnek.
Az afarok tbbsge ma is nomd psztorkod letmdot folytat. A szraz vszakban az Avas foly mentn legeltetnek. Novemberben, az eszsek bekszntekor magasabb terletekre hzdnak az radsok s a moszkitk ell. Legfbb szllteszkzk a teve, legfontosabb tenysztett llataik a kecske, a juh s a szarvasmarha.
trendjk fleg hsbl s tejbl ll, ezek a f rucikkek is, melyek Sembete vagy Bati vrosnak piacaira kerlnek. Emellett a sivatagban sbnyszattal is foglalkoznak.
Az afar strak neve ari, kt vagy tbb ilyen alkot egy tbort (burra). Tbb falubl ll kzssg vezetje a dardar, a trzsek ln pedig a szultn ll.
A krlmetlst a fiknl s a lnyoknl is alkalmazzk. A fi akkor nslhet meg, ha btran elviselte ennek fjdalmait. Ilyenkor magnak vlaszthat felesget.
Az afarok hagyomnyos letmdjnak az is rsze, hogy igyekeznek minl kevesebb krt tenni a krnyezetkben. Jelents szerepk volt a kihals szlre kerlt szomli vadszamr llomnynak megrzsben.
Az afarok a 10. szzadtl kezdve trtek t az iszlmra, amiben a Vrs-tenger tloldalrl rkezett arab kereskedk trtsnek volt szerepe.
|