Hatvan�tmilli� nyugat-afrikai feln�tt, vagyis a tizennyolc �ven fel�li lakoss�g negyven sz�zal�ka analfab�ta – ezzel ebben a t�rs�gben a legmagasabb az �r�studatlans�g m�rt�ke a vil�gon. Feln�ttk�pz�sre lenne ig�ny, de az ehhez sz�ks�ges t�bb milli� doll�r egyel�re m�g hi�nyzik.

„Sok-sok milli�, Nyugat-Afrik�ban �l� �rni �s olvasni nem tud� n� �s f�rfi el�l el van z�rva a felemelked�s minden es�lye. Tisztess�ges �ll�shoz nem juthatnak, az oktat�sban r�szt venni nem tudnak, �s demokratikus jogaikkal sem k�pesek �lni” – fejtegeti Mahamadou Cheick Diarra, a Sz�vets�g az Afrikai Feln�ttoktat�s�rt elnevez�s� szervezet egyik vezet�je. Az ENSZ felm�r�sei szerint minden tanul�ssal elt�lt�tt �v t�z sz�zal�kkal n�veli az egy�n j�vedelm�t. Nig�ri�ban, Nigerben �s Szeneg�lban azoknak az �desany�knak a fiai �s l�nyai, akik k�z�piskol�t v�geztek, sokkal eg�szs�gesebbek, mint az �rni �s olvasni sem tud� n�k gyerekei. Az Afrikai Kamp�ny Mindenki Oktat�s��rt nev� szervezet titk�ra, Gorgui Sow lesz�gezi: „Az oktat�sba p�nzt fektetni sokkal kifizet�d�bb, mint a bankokat seg�lyezni”.

Egy nemr�g elv�gzett, tizennyolc afrikai orsz�gban elv�gzett felm�r�s adatai pedig vil�gosan bizony�tj�k: min�l m�veltebb �s iskol�zottabb egy orsz�g lakoss�ga, ann�l ink�bb elk�telezett a demokratikus �rt�kek mellett. Ishmael Beah, az afrikai oktat�s fejleszt�s��rt k�zd� aktivista, aki gyerekkor�ban katonak�nt szolg�lt Sierre Leon�ban, �gy v�li: „Aki iskol�ba j�r, az nem puszt�n a jobb �let, a karrier lehet�s�g�t teremti meg �nmaga sz�m�ra. De jobban meg�rti a politikai int�zm�nyek m�k�d�s�t is, �s k�pes belesz�lni sors�nak alak�t�s�ba.” A fekete kontinensen sok esetben a k�z�let szerepl�inek m�velts�ge is hi�nyos, �s olyan politikusok is akadnak, akik nem tudnak �rni �s olvasni. 

Ugyanakkor a kilencvenes �vek �ta m�gis tapasztalhat� n�mi fejl�d�s az oktat�s ter�n a r�gi�ban. Beninben �s Lib�ri�ban p�ld�ul az analfabetizmus elleni harc r�sze a nemzeti fejleszt�si tervnek. Burkina Faso �s Mali korm�nyzata pedig a legkorszer�bb oktat�si m�dszerek bevezet�s�vel pr�b�lkozik. Ugyanakkor sokan �gy v�lik: az �llamok vezet�i csak szavakban k�telezik el magukat az oktat�s fejleszt�se mellett. A gyakorlati megval�s�t�s k�r�l ugyanis �ltal�ban s�lyos gondok vannak. Az afrikai orsz�gok �llam-�s korm�nyf�i 2005-ben abban �llapodtak meg, hogy a nemzeti �sszterm�k h�t sz�zal�k�t fogj�k a j�v�ben oktat�sra ford�tani. Nyugat-Afrik�ban ezt a szintet sehol sem �rik el: a legt�volabb Guinea �ll az �g�ret megval�s�t�s�t�l, ahol a GDP 1,7 sz�zal�k�t k�ltik az iskol�kra, a legk�zelebb pedig Guinea, amely a GDP 6,6 sz�zal�k�t ford�tja oktat�sra.

Ezeknek a sz�moknak a f�ny�ben tal�n n�mik�pp illuz�rikusnak t�nik a Glob�lis Kamp�ny az Oktat�s�rt nev� szervezet felh�v�sa, amelyben az szerepel, hogy igazi �tt�r�st akkor lehetne el�rni, ha a korm�nyok a nemzeti j�vedelem h�sz sz�zal�k�t k�lten�k az oktat�s�gy c�ljaira. Ebben az esetben ugyanis 6,5 milli� analfab�ta nyugat-afrikai f�rfi �s n� sz�m�ra lehetne �r�s-�s olvas�s tanfolyamokat szervezni az elk�vetkez� h�rom �vben. Lehets�ges azonban, hogy m�g ez a p�nz sem lenne elegend�. Hiszen ha p�ld�ul Lib�ria teljes nemzeti j�vedelm�t az oktat�sra ford�tan�, akkor is csup�n k�tsz�zh�sz doll�rt k�ltene �vente egy �ltal�nos iskol�s gyermekre. Ami nem t�l nagy �sszeg, ha tekintetbe vessz�k, hogy az USA-ban jelenleg 9138 doll�rba ker�l egy �ltal�nos iskolai di�k tan�ttat�sa. Az afrikai orsz�gok gyermekeinek h�tr�nya szinte behozhatatlannak t�nik.

Alice Tiendr�b�ogo, a Burkina Faso-i Oktat�si Alap igazgat�ja �gy v�li, a korm�ny k�ptelen megfelelni a v�rakoz�soknak. „Az �r�s-olvas�s tanfolyamokra jelentkez�knek csak a hatvan sz�zal�k�t tudjuk k�pz�sben r�szes�teni. C�lunk az, hogy 2015-ig hatvan sz�zal�kkal n�velj�k az �rni-olvasni tud� emberek sz�m�t, ehhez 181 milli� doll�rra lenne sz�ks�g�nk, �m ennek az �sszegnek csup�n az egynegyede �ll rendelkez�sre” – mondja az oktat�si szakember.

Az OECD orsz�gai 2005-ben 500 milli� doll�rral, 2007-ben pedig m�r 1,2 milli�rd doll�rral seg�tett�k Nyugat-Afrika tizennyolc orsz�g�nak oktat�s�gy�t, az �sszeg hatvan sz�zal�ka h�rom �llam, Nig�ria, Gh�na �s Mali sz�m�ra jutott. „Az OECD-seg�ly jelent�snek t�nik, b�r ez az 1,2 milli�rd doll�r csup�n egy sz�zal�ka annak a p�nznek, amelyet az amerikai korm�ny az egyik bajba jutott biztos�t� t�rsas�g r�sz�re juttatott” – mutat r� Caroline Pearce, az Oxfam nev� seg�lyszervezet egyik nyugat-afrikai aktivist�ja. „Hacsak nem t�rt�nik valamilyen alapvet� v�ltoz�s, a r�gi� orsz�gai megrekednek az elmaradotts�gban �s a nyomorban” – teszi hozz� Caroline Pearce.