Manaps�g az afrikai kontinens (f�k�pp �szaki r�sze) eur�paiak sz�m�ra kuri�zumm�, egzotikumm� v�lt. Azonban a K�z�p-Afrik�ban tal�lhat�, Afrika egyik term�szeti kincsekben leggazdagabb �s harmadik legnagyobb kiterjed�s� �llama, a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g haz�nkban az alig ismert, turista c�lb�l ritk�n l�togatott orsz�gok k�z� tartozik.

Munk�nk sor�n egyre ink�bb tapasztaljuk: Seg�teni kiv�lts�g. Az Alap�tv�ny Magyarorsz�gon �s a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�gban is bejegyzett k�zhaszn� nemzetk�zi fejleszt�si-seg�lyez�si szervezet, oktat�si, eg�szs�g�gyi t�ren tev�kenykedik: magyar t�mogat�k seg�ts�g�vel fenntart �s �zemeltet Kong� f�v�ros�ban egy 24 gyermeknek otthont ad� �rvah�zat, egy t�bb mint 1600 gyermeket befogad� iskol�t,  �s egy k�rh�zat, egy�b eseti seg�ts�get ad int�zm�nyeknek. Az �rvah�zat �s iskol�t jelk�pes �r�kbefogad�si rendszer�vel tartja fenn. Eddig kb. 1000 magyar t�mogat�ja van az iskol�nak. E mellett a r�gi iskola�p�let helyett 2006. szeptember 14-�n adt�k �t az els� magyar-kong�i �j iskola�p�letet, nyolc tanteremmel.

Az alap�tv�ny �vente t�bb misszi�s utat szervez Kong�ba. 2006. tavasz�n is karitat�v c�lb�l �rkeztek munkat�rsaink Kinshas�ba, az orsz�g f�v�ros�ba. A hossz� utaz�s ut�n a Belgiumb�l indul� g�p el�sz�r Kamerunban sz�ll le, majd a m�sik Kong� (Kong�i K�zt�rsas�g) f�v�rosa, Brazaville felett elhaladva jut Kinshas�ba. A k�t f�v�rost csup�n term�szetes hat�ruk, a Kongo foly� v�lasztja el egym�st�l. M�g Brazaville-ban f�lmilli�an laknak, a szomsz�d Kinshas�ban egyes becsl�sek szerint megk�zel�t�leg 9 milli�an. A g�pr�l kisz�llva a turist�t v�ratlanul �rheti a kinshasa-i rept�r kerozing�zzal keveredett t�bb mint 30 fokos fullaszt�an p�r�s, tr�pusi meleg leveg�je. Idegen m�g az emberek rendk�v�li nyitotts�ga, s�t, t�lzott �rdekl�d�se. Nagy felt�n�st kelt ebben az orsz�gban a feh�r ember, de a feh�rs�g ink�bb el�nyt �s j� �rtelemben vett megk�l�nb�ztet�st jelent. Mivel Kong�ban nincsen t�megk�zleked�s, a lelem�nyes kong�iak r�j�ttek: egy aut� megv�tele j� befektet�snek bizonyul, ha azzal nap, mint nap a v�rosok utc�it j�rva utazni k�v�n�kat juttatnak v�gc�ljukhoz. A taxi �ra ugyan t�vols�gf�gg�, de szinte soha nem kell t�bbet fizetni 3-400 kong�i frankn�l, amely kb. 150-200 Ft-nak megfelel� �sszeg A sz�ll�shelyeket ir�nytaxival �rheti el legegyszer�bben az ember, hacsak nem egy hotelben alszik, ahol alapszolg�ltat�s a h�zhozsz�ll�t�s. Az aut�k Kong�ban gyorsan amortiz�l�dnak, n�h�ny kiv�telt�l eltekintve soknak nincs h�ts� ablaka, csomagtart� fedele, motorh�zteteje, ajtajai. De am�g gurulnak, haszn�lj�k �ket. A 24 ker�letb�l �ll� v�rost t�bb kiemelt, nagy sug�r�t keresztezi, melyek k�rny�k�n tal�lhat�ak a miniszt�riumok, hivatali helyis�gek, �zletek, stadionok, k�z�p�letek, szupermarketek.

Az ut�bbi �vekben nagyon sokat sz�p�ltek a k�zterek: k�rforgalmak, parkok jelentek meg, rendezettebb� v�lt a belv�ros k�pe. Az utc�kon, tereken azonban a kecske, liba, kiscsibe, f�rd� kisgyerek, utcai pedik�r�s, utcai fodr�sz, k�l�nf�le �rusok megf�rnek egym�s mellett. A h�zak �s lakhat�si k�r�lm�nyek Kinshas�ban igen heterog�nek: a szeg�nyebb �s nyomornegyedekben nagyr�szt n�gy falb�l t�kolt visk�k tal�lhat�k melyekben bel�l egy-k�t helyis�g van csak elk�l�n�tve egym�st�l. B�torok szinte sehol nincsenek: az emberek gy�k�nyeken vagy a f�ld�n alszanak. A “konyha” t�bbnyire egy, a h�z mellett l�v� t�zhelyet jelent; a „f�rd�” az udvaron a csap, vagy egy g�d�rben es�v�z, net�n a k�zeli sziklafal v�zes�se vagy a patak. “Mell�khelyis�g” a bokor. Ker�t�s ezekben a ker�letekben sehol sincs. A belv�rosban �s n�h�ny ker�letben magas fal� ker�t�ssel k�r�lvett vill�k vagy csal�di h�zak �pp�gy megtal�lhat�k, mint a t�bbemeletes t�rsash�zak vagy sokemeletes b�rh�zak. A kong�iak 5 �ra k�r�l kelnek, �s ezt hangosan a k�rnyezet�k tudt�ra is adj�k. Pedig a nagy meleg miatt az igazi �let Kinshas�ban csak este 10 ut�n kezd�dik: a v�ros apraja-nagyja kint van az utc�n, besz�lget, iszik-eszik, t�ncol, elad-vesz; �s mindez zajjal j�r, mely csak �jf�l k�rny�k�n kezd halkulni. Nzambe a pambila bino (Isten �ldja �n�ket) – k�sz�ntik mindenhol az odat�ved�k, amire sok�ig ez lehet egy eur�pai ember v�lasza: Na yoki te (nem �rtem).

Az orsz�gban k�r�lbel�l 250 n�pcsoport �l �s majdnem 370 nyelvj�r�st besz�lnek. Noha a hivatalos nyelv a francia, de azt csak az iskol�ban kezdik el tanulni a gyermekek, anyanyelve mindenkinek az a t�rzsi nyelv, amelyet sz�lei �s rokonai is besz�lnek. A helybeliek hamar kimutatj�k szimp�ti�jukat: messzir�l megsz�l�tanak, meg�rintenek, k�l�nf�le t�rgyakkal kedveskednek. Tanulnival� az emberek hihetetlen ereje �s kitart�sa. Mind lelkileg, mind fizikailag meglep�en er�sek a kong�iak. Pedig a feln�tt lakoss�g k�r�ben nagy a munkan�lk�lis�g. De egy afrikai mond�s �gy sz�l: „Aki fel akar m�szni egy p�lmaf�ra, ne �ld�g�ljen alatta”. Kong�ban is mindenki igyekszik kihaszn�lni a lehet�s�geket; �gy pr�b�l meg�lni, ahogy tud. A f�v�rosban �l�k nagy r�sze term�keit �rulja az utak melletti kis butikokban vagy b�d�kban. Nagyon sok gyermek iskola ut�n saj�t maga �s csal�dja fenntart�s��rt dolgozni k�nyszer�l: cip�tiszt�t�st�l kezdve az �rul�son kereszt�l a k�t�r�sig sok mindennel foglalkoznak.

Reisinger Magdolna – Afrik��rt Alap�tv�ny  (www.afrikaert.hu)