Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kev�sb� form�lisan: عربي ʿarabi) az afro�zsiai nyelvcsal�d s�mi �g�ba tartoz�, ma az �szaknyugati s�mi nyelvekkel (h�ber, ar�mi) egy�tt a nyelvcsoport k�z�p s�mi �g�ba sorolt nyelv. A besz�l�k sz�ma szerint az arab a s�mi nyelvcsal�d legnagyobb nyelve. A vil�g 26 orsz�g�ban �s ter�let�n hivatalos nyelv, t�bb mint 280 milli� ember tudhatja anyanyelv�nek, �s tov�bbi 250 milli� m�sodik nyelv�nek. A legt�bb anyanyelvi besz�l�je a K�zel-Keleten �s �szak-Afrik�ban �l. Az arabnak k�l�nf�le besz�lt v�ltozatai l�teznek, �s k�l�nb�znek egym�st�l elhelyezked�s�k szerint. Nem mindegyik v�ltozat �rti egym�st k�lcs�n�sen, ez�rt azok besz�l�i az egym�ssal val� kommunik�ci�ra egyfajta k�zb�ls� nyelvet haszn�lhatnak, mely minden arab nyelvj�r�s legjellemz�bb saj�toss�gait foglalja mag�ba. A standard arabot sz�les k�rben tan�tj�k iskol�kban, egyetemeken, valamint haszn�lj�k a hivatalokban �s a m�di�ban.

A modern standard arab a klasszikus arabb�l sz�rmazik, az �-�szak-Arab nyelvcsoport egyetlen m�ig l�tez� lesz�rmazottj�b�l, mint azt a 4. sz�zadb�l val�, Iszl�m el�tti arab feliratok is igazolj�k. A 7. sz�zadi megjelen�se �ta a klasszikus arab az Iszl�m irodalmi �s liturgikus nyelve.

Az arab nyelv az iszl�m vil�g sok m�s nyelv�nek k�lcs�nz�tt szavakat. A k�z�pkorban az arab volt a kult�ra legf�bb hordoz�ja Eur�p�ban, k�l�n�sen ami a tudom�nyt, a matematik�t �s a filoz�fi�t illeti. Ennek eredm�nyek�ppen sz�mos eur�pai nyelv is k�lcs�nz�tt szavakat az arabb�l. Az arab hat�s az eur�pai �s arab civiliz�ci� k�zels�g�nek �s az Ib�riai-f�lsziget 700 �ves arab uralm�nak k�sz�nhet�en a mediterr�n nyelveken is megmutatkozik, f�k�nt a spanyolon, portug�lon �s szic�liain.

Az arab szint�n k�lcs�nz�tt szavakat m�s nyelvekb�l, mint a korai sz�zadokban a h�ber, perzsa, �s ar�mi nyelvekb�l, valamint a modern id�kben a kort�rs eur�pai nyelvekb�l.

Az „arab” kifejez�s utalhat az irodalmi/standard arabra (الفصحى al-fuṣḥā), vagy az arab sz�mos helyi besz�lt v�ltozat�ra (العامية al-ʿāmiyya). Az arabok az irodalmi arabot tartj�k a standard nyelvnek, �s hajlamosak minden m�st nyelvj�r�snak tekinteni. Az egyetlen v�ltozat, amelyik hivatalos nyelvi st�tuszra tett szert, az a szic�liai-arabb�l sz�rmaz� m�ltai nyelv, amelyet a (t�lnyom�r�szt katolikus) M�lt�n besz�lnek, �s latin bet�kkel �rnak.

A standard arab (اللغة العربية الفصحى al-luġatu l-ʿarabiyyatu l-fuṣḥā, „a legfennk�ltebb/leg�kessz�l�bb arab nyelv”) �pp�gy utal kort�rs �szak-afrikai �s k�zel-keleti m�di�ban haszn�lt nyelvre, mint a Kor�n nyelv�re, �s gyakorlatilag minden �rott sz�vegre.

Az arab nyelv hat�sa az iszl�m orsz�gokban a legjelent�sebb, de szint�n jelent�s sz�m� j�vev�nysz�val gazdag�totta a k�vetkez� nyelvek sz�k�szlet�t: szindhi, pandzs�bi, gudzsar�ti, berber, kurd, pastu, perzsa, szuah�li, hinduszt�ni (k�l�n�sen a besz�lt v�ltozatai), t�r�k, mal�j �s indon�z, rohingya, beng�li, tagalog, spanyol �s portug�l; term�szetesen bele�rtve azokat az orsz�gokat �s nyelv�ket is, ahol ezeket a nyelveket besz�lik. P�ld�ul az arab "k�nyv" (كتاب /kitāb/) sz� az �sszes eml�tett nyelvbe �tker�lt, kiv�ve a spanyolt �s a portug�lt, amelyek latin eredet� sz�t haszn�lnak, a libro �s livro szavakat, valamint a tagalogot, ami az akl�t sz�t haszn�lja. S�t, az angolban �s a magyarban is el�fordulnak arab eredet� szavak, noha a legt�bbj�k m�s, mediterr�n nyelvek k�zvet�t�s�vel ker�ltek �t.

A f�bb nyelvj�r�si csoportok:

• Egyiptomi arab, k�r�lbel�l 76 milli�an besz�lik Egyiptomban. Ez azon nyelvj�r�sok egyike, melyeket a legt�bb helyen meg�rtenek. K�zeli rokonait besz�lik Szud�nban is.
• �b�l arab, a Perzsa-�b�l arab �llamaiban �s Kelet--Sza�d-Ar�bi�ban k�r�lbel�l 34 milli� ember besz�li.
• Iraki arab, megk�zel�t�leg 19 milli� ember besz�li Irakban. Jelent�s elt�r�sek vannak azonban a d�li ar�biaihoz hasonl� nyelvj�r�sok �s az �szaki konzervat�vabb nyelvj�r�sok k�z�tt. K�zeli rokonait besz�lik m�g Ir�nban, Sz�ri�ban, �s T�r�korsz�gban.
• Levantei arab, bele�rtve az �szak-levantei arabot, d�l-levantei arabot, �s a ciprusi arabot. K�zel 35 milli� ember besz�li Izraelben, Ciszjord�ni�ban, a G�zai �vezetben, Jord�ni�ban, Libanonban, Sz�ri�ban, Cipruson, �s T�r�korsz�gban. Mediterr�n arabnak is nevezik.
• Maghrebi arab ("D�ridzsa"). Kiejt�s�ben er�s hat�st gyakorolt r� a berber. Ide tartozik a marokk�i arab, alg�riai arab, alg�r szaharai arab, tun�ziai arab, �s a l�biai arab. K�r�lbel�l 45 milli� �szak-afrikai besz�li Marokk�ban, Nyugat-Szahar�ban, Alg�ri�ban, Tun�zi�ban, L�bi�ban, Nigerben, �s Nyugat-Egyiptomban. Ezt a legnehezebb meg�rteni a k�zel-keleti nyelvj�r�st besz�l�knek. Az egyes nyelvj�r�saiban a berber hat�s m�rt�ke k�l�nb�z�.

Az arab nyelv�szet alapvet�en h�rom sz�fajt k�l�nb�ztet meg:

• n�v (iszm) – f�nevek, mell�knevek, sz�mnevek
• cselekv�s (fiʿl) – ig�k
• sz�cska (harf) – prepoz�ci�k, k�rd�sz�k stb.