A s�mi nyelvek az afro�zsiai nyelvcsal�d (s�mi-h�mi nyelvcsal�d) egyik �ga. A s�mi nyelvek k�z� rendk�v�l nagy t�rt�nelmi, vall�si �s politikai jelent�s�g� nyelvek tartoznak, mint az akk�d, az arab vagy a h�ber. T�bb s�mi nyelv r�gi �r�sbelis�ggel rendelkezik. Ma a vil�gon t�bb mint 300 milli�an besz�lnek valamilyen s�mi nyelvet anyanyelv�kk�nt, �m az arab �s a h�ber az iszl�m �s a zsid� vall�s (egy�b, nem s�mi anyanyelv�) k�vet�i k�r�ben is sz�les k�rben elterjedt.

A ma legink�bb elfogadott t�zis szerint, melyet Igor Mihajlovics Gyakonov alkotott, az afro�zsiai nyelvcsal�d �shaz�ja Nyugat-Afrik�ban, a Szahara �s a Sz�hel hat�r�n ter�lt el, ami akkoriban m�g term�keny ter�let volt. A Kr. e. 6. �s 5. �vezredben kezd�d�tt meg a ter�let sivatagosod�sa, amely a v�gleges elvonul�shoz vezetett: a s�mi nyelv� n�pek �sei ekkor telepedtek le a K�zel-Keleten. A s�mi nyelvek Gyakonov felt�telez�se szerint a Kr. e. 4. �vezredre v�ltak sz�t.

Az eti�p nyelvek k�l�nleges helyzetben vannak: kialakul�suk ahhoz k�thet�, hogy a d�larab nyelv� bev�ndorl�k nyelv�t �tvett�k a helyiek, azonban a h�d�t�k asszimil�l�dtak, �s a kor�bbi kusita jellegzetess�gek megmaradtak a kialakul� nyelvben. Ez�rt a t�bbi s�mi nyelvhez k�pest t�bb elt�r�s tapasztalhat�.

• Keleti csoport (kihaltak)
  • akk�d �s dialektusai:
    • assz�r
    • babil�ni
  • eblai

• Nyugati (vagy k�z�ps�) csoport
  • �szaknyugati �g
    • amorita (kihalt)
    • ugariti (kihalt)
    • ar�mi nyelvek
      • �ar�mi (kihalt)
      • �jkeletar�mi
      • �jnyugatar�mi
    • k�na�ni nyelvek
      • f�n�ciai-pun (kihalt)
      • mo�bi (kihalt)
      • ammoni (kihalt)
      • edomi (kihalt)
      • h�ber
        • klasszikus h�ber
        • misnai h�ber
        • k�z�pkori vagy rabbinikus h�ber
        • modern h�ber vagy ivrit
  • �szakarab �g
    • arab
    • m�ltai

• D�li csoport
  • �d�larab nyelvek (kihaltak)
    • szab�i (szabeus)
    • m�ini (mineus)
    • katab�ni
    • hadramauti
  • eti�piai nyelvek
    • amhara
    • geez (kihalt)
    • argobba
    • gur�g�
    • hareri
    • tigr�
    • tigrinya

A s�mi nyelvekre �ltal�ban jellemz�, hogy a mondat legelej�n �ll az igei �ll�tm�ny, amit k�zvetlen�l az alany k�vet, majd a t�bbi mondatr�sz. Jellemz� a t�bbsz�r�sen mell�rendelt mondatok haszn�lata. A helyzet azonban a 20. sz�zadban jelent�sen v�ltozott eur�pai hat�sra: az alany �s �ll�tm�ny helyet cser�lt, az �j k�t�sz�k �s a k�zpontoz�s megjelen�s�vel pedig vari�l�dott a mondatszerkezet.

Mondattani szempontb�l k�l�nlegesek az eti�p nyelvek, mivel eset�kben a k�sita hat�s miatt az al�rendelt szerkezetek domin�lnak, az �ll�tm�ny pedig a mondat legv�g�n szerepel, �s k�zvetlen�l megel�zi az alany. �sszetett mondatok eset�ben pedig a f�mondat ker�l a legutols� helyre.