Mez�gazdas�g:
Afrik�ban a nagy kiterjed�s� sivatagok, es�erd�k a mez�gazdas�gi termel�st csak kis ter�leten teszik lehet�v�. A kontinens kb.6%-�t m�velik meg, �s ez foglalkoztatja a keres� lakoss�g t�bb mint fel�t. A mez�gazdas�g nem tud l�p�st tartani a lakoss�g sz�m�nak gyors n�veked�s�vel, mert a f�ldm�vel�s �s az �llatteny�szt�s m�dszerei az �vsz�zadok sor�n alig v�ltoztak. Az egy lakosra jut� �lelmiszer-mennyis�g �gy �vr�l �vre �lland�an cs�kken. Ezt s jelent�s n�pess�gn�veked�s is okozza. A tr�pusi �vezetben a n�v�nytermeszt�s nincs �vszakhoz k�tve, hiszen mindig meleg van. Itt a cspad�k �vi mennyis�ge �s eloszl�sa szabja meg, hogy mikor �s mit termelnek. K�tf�le gatd�lkod�si m�d jellemzi:

• az egym�s mellett megtal�lhat� kezdetleges kap�s f�ldm�vel�s;
• a t�bbnyire 1-1 n�v�ny (Pl.: kaka�, k�v�, tea, olajp�lma, ...) termeszt�s�re szakosodott �ltetv�nyes gazd�lkod�s. Ez a helyi fogyaszt�sra, a lakoss�g ell�t�s�ra k�lest, kukoric�t, mani�k�t, bat�t�t termeszt. Ezek a term�kek (kaka�, k�v�, ban�n,tea, p�lmaolaj �s anan�sz) �ltal�ban exportra ker�lnek.M�s term�kek: a k�kuszp�lma, kaucsukfa, jamszgy�k�r, bors �s a van�lia.

A sz�raz szavann�k �s f�lsivatagok vid�k�n nom�d p�sztorkod�s terjedt el. Az itt termesztett n�v�nyek a f�ldimogyor�, cukorn�d, kukorica, gyapot, cirok. Itt az �llatok sz�ma gazdags�got is jelent, az �llom�ny �sszer�tlen n�vel�se egy-egy ter�leten t�llegeltet�shez vezet. Ennek k�vetkezm�nye a gyeptakar� elpusztul�sa, a talaj kisz�rad�sa, elpusztul�sa, v�gs� soron az elsivatagod�s. Ez is szerepet j�tszott a Szahara d�li hat�r�n h�z�d� (�hs�g�vezetnek is emlegetett) Sz�hel-�veze kialakul�s�ban. Erre a folyamatra p�da lehet Nig�ria. A kor�bban �lelmiszert export�l� orsz�g ma nagysz�m� lakoss�gnak bels� ig�nyeit sem tudja kiel�g�teni. A kontinens gy�ren lakott ter�letein az �serd� vagy szavanna egy r�sz�nek fel�get�s�vel nyernek term�f�ldet. Ezt kezdetleges eszk�z�kkel (�s�bot, kapa) fellaz�tj�k, Ha a talaj elgyomosodik, term�ereje cs�kken, �jjabb term�ter�leteket vonnak m�vel�s al�. Az itt termesztett n�v�nyek a sz�l� �s a citrusf�l�k. A sivatagos �nt�z�tt ter�letein termesztett n�v�nyek a datolyap�lma, gabona- �s z�lds�gf�l�k �s gy�m�lcs�k.

Ipar:
Az afrikai orsz�gok b�ny�szata a fejlett vil�g megn�vekedett sz�ks�gletei miatt felgyorsult. Az �sv�nyikincsek felkutat�sa, kitermel�se j�r�szt k�lf�ldi v�llalatok ir�ny�t�s�val t�rt�nik. A b�ny�k legnagyobb r�sze kivitelre termel. A feldolgoz�ipar viszont a kontinensek k�z�l itt a legfejletlenebb, �s a lakosss�gnak csak kis r�sz�t foglalkoztatja. Afrika ter�lete �sv�nykincsekben gazdag. A lel�helyek felt�r�sa �s kiakn�z�sa m�r a gyarmati id�szakban megkezd�d�tt. Egyes b�nyakincsek el�fordul�sa vil�gviszonyban is sz�mottev� (pl.: k�olaj, f�ldg�z, gy�m�nt, r�z�rc, bauxit, ur�n�rc, arany, platina, �s foszf�t) Afrik�ban van a F�ld v�zenergia-k�szlet�nek 25%-a, de a v�zer�m�vek meg�p�t�se, m�k�dtet�se m�g a j�v� feladata k�z� tartozik. Ezek nagyon k�lts�ges beruh�z�sok, amelyek lassan t�r�lnek meg. A kontinens orsz�gai f�ggetlenn� v�l�suk ut�n sem tudtak megfelel�en iparosodni. Fejletlen vagy teljesen hi�nyzik az �sv�nyikincseket feldolgoz� neh�zipar, a korszer� ipari �gazatok kialakul�s�hoz pedig k�lf�ldi t�k�re �s piacokra (felv�s�rl� partnerekre) lenne sz�ks�g. A lakoss�g alapvet� k�zsz�ks�gletei cikkekkel val� ell�t�s�ban a hagyom�nyos k�zm�iparnak van fontos szerepe. (K�zsz�ks�gleti cikk pl. a ruha, a cip�.) Afrika orsz�gainak t�bbs�ge fejl�d� orsz�g csoportj�ba tartozik. A legfejlettebb gazdas�g� orsz�g D�l-afrikai K�zt�rsas�g.