�skor:
Afrika ter�let�n kezd�d�tt meg 6-7 milli� �vvel ezel�tt az emberr� v�l�s, vagyis az emberf�l�k (Hominina) kiemelked�se az �llatvil�gb�l. (L�sd m�g: Australopithecus, V�zimajom-elm�let.) Louis Leakey, angol sz�rmaz�s� kenyai antropol�gus 1964-ben a Vikt�ria-t� k�zel�ben l�v� Olduvai-szurdokb�l hozta felsz�nre az emberi nem (Homo) legkor�bbi ismert faja, a Homo habilis csontjait. K�s�bb az el�ember �s az �sember t�bb m�s faj�nak csontjai is Afrika ter�let�r�l ker�ltek el� (Homo rudolfensis, Homo ergaster �s Homo rhodesiensis). Eti�pi�ban tal�lt�k meg a mai ember (Homo sapiens) legkor�bbi maradv�nyait, a Szahar�ban, D�l-Afrik�ban �s Afrika egy�b ter�letein pedig sok k�s�bbi k�korszaki eml�ket is felfedeztek. A kontinenssel kapcsolatban a t�rt�n�szek azt mondj�k, hogy „itt ringott az emberis�g b�lcs�je”, mert itt tal�lt�k meg a legr�gibb emberi leleteket, teh�t Afrik�b�l indulhatott �tj�ra az emberis�g.Az i. e. 9–7. �vezred k�z�tt alakultak ki az els� neolitikus kult�r�k, amelyek nyomai a Szahara k�zep�n l�v� Hoggar-hegys�gben �s a Taszilin-�dzseren tal�lhat� sziklafestm�nyeken l�that�ak.Henri Lhote francia r�g�sz – a Taszili-fenns�kon v�gzett kutat�sai sor�n – a szikla- �s barlangfestm�nyeket vizsg�lva a k�vetkez� korszakokat hat�rozta meg:

• vad�szkorszak: i. e. 9–7. �vezred
• p�sztorkorszak: i. e. 6–2. �vezred
• harcosok korszaka: i. e. 2. �vezredt�l
• tevekorszak (ekkor ker�lt �zsi�b�l Afrik�ba a teve): i. e. 1. �vezredt�l

�kor:
I. e. 4–3.�vezred k�z�tt megalakult az egyiptomi �birodalom. Az �kori Egyiptom vagy „�egyiptom” hossz� ideig fenn�llt �kori, nagy folyam menti civiliz�ci� volt �szakkelet-Afrik�ban, t�lnyom�r�szt a mai Egyiptom ter�let�n. A N�lus v�lgy�ben fek�dt a foly� k�z�ps� �s als� szakasza ment�n �szakon a N�lus-delt�ja �s a N�lus negyedik katarakt�ja k�z�tt. Az �kori Egyiptom t�bb mint h�rom �s f�l �vezreden kereszt�l fejl�d�tt. T�rt�nete i. e. 3150 k�r�l kezd�d�tt a N�lus menti telep�l�sek egyes�t�s�vel �s i. e. 31-ben �rt v�get. Az egyiptomi civiliz�ci� a maga kor�ban nagyon �letteli, v�ltozatos, sok meglep�en modern kultur�lis jellegzetess�get mutat�, �s a szoborszer� merevs�gn�l sokkal rugalmasabb volt. A g�r�g�k �s egy�b fiatalabb kult�r�k, melyeket ma a modern eur�pai civiliz�ci� kezdeteinek tartunk, a mezopot�miai kult�r�k mellett az egyiptomit tekintett�k mintak�p�knek. I. e. 814-ben a f�n�ciaiak megalap�tott�k Karth�g�t, majd az i. e. 7. sz�zad k�r�l keletr�l nyugat fel� haladva k�r�lhaj�zt�k Afrik�t. Karth�g� �si v�ros �szak-Afrik�ban, a Tuniszi-t� keleti partj�n, k�zel Tun�zia f�v�ros�hoz, Tuniszhoz. Ma n�pszer� turisztikai c�lpont. Az �korban a v�ros lak�i a pun nyelvet besz�lt�k, melyet f�n�ciai eredet�nek tartanak. A hagyom�ny szerint a v�rost Dido (vagy Elissa) alap�totta (Dido elmenek�lt T�roszb�l, miut�n �ccse meggyilkolta a f�rj�t, hogy mag�hoz ragadja a hatalmat), b�r a g�r�g �s r�mai irodalomban t�bb m�tosz is ismert ebben a t�rgyban. I. e. 331-ben megalap�tj�k Alexandri�t. Alexandria egyiptomi kik�t�v�ros a F�ldk�zi-tenger partjain�l. A N�lus deltatorkolat�ban fekszik, Kair�t�l 208 km-re �szakra. Lakosainak sz�ma 3 723 000. Nagy S�ndor alap�totta i. e. 331-ben, �s �nmag�r�l nevezte el. A h�d�t� hasonl� m�don elkeresztelt �j v�rosai k�z�l az egyiptomi v�lt a legh�resebb� �s legnagyobb�. �vsz�zadokon �t az �kor egyik legpomp�sabb, legnagyobb v�rosa volt (m�ret tekintet�ben csak R�ma el�zte meg). H�res volt, mint a tudom�nyok sz�khelye. Alexandri�ban volt tal�lhat� az Alexandriai vil�g�t�torony, ami az �kori vil�g h�t csod�j�ban is benne volt. A Pharosz sziget keleti fok�n emelkedett a h�res vil�g�t�torony, amelyet a Kr. e. 3. sz�zadban I. Ptolemaiosz Sz�t�r uralkod�sa alatt Sz�sztratosz �p�tett; nyolcemeletes �s 160 m�ter magas volt, f�nye 300 sztadionnyira (50–60 km) l�tszott a tengeren. �m az id�k folyam�n lerombolt�k. A 4–6. sz�zad k�z�tt megkezdik Zimbabwe �p�t�s�t.

K�z�pkor:
A Mali Birodalom. A Mali Birodaloma a monda szerint a 13. sz�zad elej�n j�tt l�tre. Egy Szunjata nev� kult�rh�rosz alap�totta, aki gyerekkor�ban nyomor�k volt, �s anyj�t ez�rt cs�folta a kir�ly t�bbi feles�ge. Egy ideig sz�m�zet�sben �lt, majd visszat�rt Gh�n�b�l �s a kir�lyt letasz�tva a tr�nr�l � lett az uralkod�. A birodalom a vir�gkor�t a 14. sz�zadban �lte. A 14. sz�zad v�g�n akkori vil�g leggazdagabb uralkod�ja a Mali Birodalom feje volt. Niger �s Fels�-Szeneg�l k�z�tt, k�r�lbel�l a mai Mali d�lnyugati r�sz�n helyezkedett el. A mande nyelv� vezet�k saj�t szavannai �shaz�j�n k�v�l a birodalom mag�ba foglalta a Sz�helt, �szakon beleny�lt a sivatagba, d�len pedig az es�erd�be. Gh�na. A k�z�pkorban j�tt l�tre Gh�na �llama, ahonnan az akan n�pek �sei erednek, az azonban nem is �rintette a mai Gh�na ter�let�t. 1600 k�r�l a mai K�z�p-Gh�na ter�let�n l�trej�tt az Ashanti Birodalom. Ez a birodalom a 19. sz�zadig fennmaradt. Aranyparton 1482-ben a portug�lok fel�p�tett�k Elmina er�dj�t. Ez lett az arany, az elef�ntcsont �s a rabszolga-kereskedelem k�zpontja. A 17. sz�zadban a portug�lokat kiszor�tva a hollandok, angolok, sv�dek, d�nok is megh�d�tottak egy kis szeletet a parton. Emiatt Eur�p�n k�v�l sehol m�shol a vil�gon nem l�tni ilyen s�r�n eur�pai �p�t�s� katonai l�tes�tm�nyeket. A leghosszabb ideig az angolok maradtak itt. M�s k�z�pkorban l�trej�tt �llamok: Meroe, Monomotapa �s Szonghai.

�jkor:
Afrika gyarmatos�t�sa a 19.sz�zadban kezd�d�tt el, �s 1900-ban m�r 90%-a gyarmat volt.A gyrmatos�t� orsz�gok: a britek, franci�k, n�metek, belg�k, portug�lok, olaszok, spanyolok �s portug�lok. A II. vil�gh�bor� ut�n azonban a f�ggetlens�gi mozgalmak eredm�nyek�nt egym�s ut�n j�ttek l�tre az �n�ll� �llamok.