Zimbabwe
A kzpkorban bantuk ltek a terletn, k ptettk a ma csak romokban lthat kptmnyeket. Megszerveztk a Monomotapa llamot, amely az Indiai-cen partvidkre aranyat s elefntcsontot szlltott, ott textlit s vegrut vsroltak. Ezt a kereskedelmet a portuglok megjelense tette tnkre. A bantu npvndorls folytatdott, a mai Zimbabwe npei a 19. szzadban foglaltk el mai lakhelyket.
Fvros: Harare
llamforma: flelnki kztrsasg
Hivatalos nyelv: angol
Fggetlensg kikiltsa: 1965. november 11.
Fggetlensg elismerse: 1980. prilis 18.
Nemzeti mott: Egysg, szabadsg, munka(„Unity, Freedom, Work”)
Nemzeti himnusz: Blessed be the Land of Zimbabwe
Etnikai csoportok: feketk 98% (sona 71%, ndebele 16%, egyb 11%), 1% fehr, 1% zsiai s egyb. 2001-es adatok szerint a lakossg 24,6%-a (1,8 milli ember) HIV-fertztt. Keresztny s trzsi vallst is gyakorl 50%, keresztny 25%, trzsi valls 24%, muzulmn s egyb 1%. Az orszg nyelvei: angol, sona, sindebele, ndebele.
Kivitelre fknt feldolgozipari termkekbl jut: acllemez, pamutszvet, ruhzati cikkek.
Az orszg sokfle svnyi nyersanyaggal rendelkezik. Terletn tallhat a vilg egyik leggazdagabb krmrc-lelhelye a Great Dyke, amely 500 km hossz. Az ott bnyszott krmrcet Gweru vrosban dolgozzk fel, ahol ferrokrmot lltanak el. Gweru vrosban azbeszt feldolgozsval is foglalkoznak.
A vilg kulturlis rksgnek rsze:
- A Nagy Zimbabwe Nemzeti Memlk a sonk fvrosa volt a kzpkorban, abban az idben, amikor mg nem lltak kapcsolatban az eurpaiakkal.
- A Khami Romok Nemzeti Memlk romvros abbl az idbl, amikor a helyieknek mr volt kapcsolatuk az eurpaiakkal, de mg teljesen fggetlenek voltak.
- Matobo-hegysg a krnyk lakossgnak szent helye, srokkal, sziklarajzokkal.
|