Az orsz�g neve a Zamb�zi foly�t�l sz�rmazik, r�gebbi neve �szak-Rhodesia volt.
A tengert�l elz�rt d�l-afrikai orsz�got �szakr�l a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g �s Tanz�nia, keletr�l Malawi �s Mozambik, d�lr�l Zimbabwe Botswana �s Nam�bia, nyugatr�l Angola hat�rolja. D�li hat�rfoly�ja a Zamb�zi.
Az orsz�g jelent�s r�sz�t az Afrikai-pajzs �si k�zetein kialakult 1000-1500 m�ter magas fenns�kok (Katanga-, Zamb�zi- �s Lunda-fenns�k) foglalj�k el. K�z�tt�k a foly�k m�ly �rkokban folynak. A fenns�kokb�l kiemelked� szigethegyek �s szigethegys�gek k�z�l legnagyobb a Muchinga-hegys�g (Mabyoula, 1848 m). A fenns�kok d�lkeleten a Zamb�zi �rk�ra szakadnak le, d�lnyugaton a Kalah�ri-medence s�ks�g�ba simulnak.
A ter�let legnagyobb r�sz�n k�t f� �vszak van: az es�s ny�ron, vagyis �ltal�ban novembert�l �prilisig �s a sz�raz �vszak az �v t�bbi r�sz�ben. A sz�raz �vszak maga is k�t szakaszra oszlik: a h�v�s sz�raz �vszak m�just�l augusztusig tart, a forr� pedig szeptember �s okt�ber h�napokban. Legkellemesebb a h�v�s sz�raz �vszak id�j�r�sa. Hideg ekkor sincs.

Nemzeti mott�: Egy Zambia, Egy Nemzet.
Nemzeti himnusz: Stand and Sing of Zambia, Proud and Free.

F�v�ros: Lusaka
�llamforma: k�zt�rsas�g
Hivatalos nyelv: angol
Besz�lt nyelvek: bemba, kaonda, lozi, tov�bbi 70 t�rzsi nyelv

Zambia ter�lete az �skor �ta lakott, az orsz�gban �l� n�pek el�dei azonban csak a 16-17. sz�zadban foglalt�k el a vid�ket. �szaki r�sz�t 1750 k�r�l a Lunda Birodalom ig�zta le, ugyanekkor alakult meg a Fels�-Zamb�zi ment�n a Barotsze Kir�lys�g. Az els� eur�paiak, a portug�lok �s az angolok a 18. sz�zad v�g�n jelentek meg. A portug�lokat megel�zve, a David Livingstone �ltal bej�rt ter�let a helyi t�rzsf�n�k�kkel val� szerz�d�sek r�v�n a Brit D�l-afrikai T�rsas�g birtok�ba ker�lt. �szak-Rhodesia n�ven 1924-ben lett �n�ll� brit gyarmat. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n meger�s�dtek az afrikaiak politikai mozgalmai. 1953-ban hozt�k l�tre �szak- �s D�l-Rhodesia �s Nyaszaf�ld gyarmatokb�l a Rhodesia �s Nyaszaf�ld �llamsz�vets�get. Az �llamsz�vets�g 1963. december 31-�n felbomlott, majd �szak-Rhodesia kilenc h�napos bels� �nkorm�nyzat ut�n, 1964. okt�ber 24-�n elnyerte �llami f�ggetlens�g�t Zambia n�ven.

A f�ggetlens�g a sz�mottev� �sv�nykincs s�lyos gondokat okozott Zambi�ban. T�l kev�s volt a k�pzett zambiai a korm�nyzat m�k�dtet�s�hez. A gazdas�g is nagym�rt�kben f�gg�tt a k�lf�ldiek szak�rtelm�t�l. H�rom szomsz�dos orsz�g: Angola, Mozambik �s D�l-Rhod�zia gyarmati uralom alatt �llt. D�l-Rhod�zia feh�r korm�nya 1965 november�ben egyoldal�an kiki�ltotta f�ggetlens�g�t. Zambi�nak k�z�s hat�ra volt D�lnyugat-Afrik�val (Nam�bia), amelyet ekkor a D�l-afrikai K�zt�rsas�g igazgatott. A zambiaiak az antikolonialista, a feh�rek uralma ellen harcol� er�kkel szimpatiz�ltak, k�l�n�sen D�l-Rhod�zi�ban (amely akkor a Rhod�zia nevet viselte). A k�vetkez� �vtizedekben akt�van t�mogatt�k Angol�ban az UNITA mozgalmat, a Zimbabwei Afrikai N�pi Uni�t (ZAPU), D�l-Afrik�ban az Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC) �s D�lnyugat-Afrika N�peinek Szervezet�t (SWAPO).

Rhod�zi�val val� konfliktus k�vetkezt�ben lez�rt�k a hat�rt 1973-ban, ami s�lyos gondokat okozott a nemzetk�zi sz�ll�t�sokban �s az �ramell�t�sban. K�nai seg�ts�ggel vas�t �p�lt Dar es Salaam tanz�niai kik�t�be. Ez cs�kkentette Zambia f�gg�s�g�t a D�l-Afrik�ba �s a nyugati ir�nyba, Angol�n �t vezet� vas�tvonalakt�l. A vas�t elk�sz�lt�ig Zambia importj�nak �s l�tfontoss�g� r�zexportj�nak f� �t�ere a TanZam �t volt, amely Zambi�b�l Tanz�nia kik�t�v�rosaiba vezetett. Olajvezet�k is �p�lt Dar es Salaamb�l Zambi�ba. Az 1970-es �vek v�g�n Mozambik �s Angola f�ggetlenn� v�lt Portug�li�t�l. Zimbabwe 1979-ben lett f�ggetlen. Mindez nem oldotta meg Zambia gondjait. A kor�bbi portug�l gyarmatokon kit�rt polg�rh�bor�k menek�ltek terh�t z�d�tott�k Zambia nyak�ba �s folytat�dtak sz�ll�t�si probl�m�i. A Benguela vas�t, amely nyugatra vezetett Angol�n �t, az 1970-es �vek v�g�t�l lez�rult a zambiai sz�ll�tm�nyok el�tt. Zambia er�teljesen t�mogatta az ANC-t, amelynek k�lf�ldi sz�khelye Lusak�ban volt. Ez biztons�gi probl�m�kat okozott, mert D�l-Afrika az ANC l�tes�tm�nyeit Zambi�ban is t�madta.

Az 1970-es �vek k�zep�n Zambia f� exportcikk�nek, a r�znek az �ra esett a vil�gpiacon. Ez jelent�sen nehez�tette Zambia helyzet�t, mert a sz�ll�t�si k�lts�gek ar�nya megn�tt, bev�telei cs�kkentek. Bels� �s k�ls� hitelez�kh�z fordult seg�ts�g�rt, de mivel a r�z �ra tart�san alacsony maradt, egyre nehezebb� v�lt a hitelek t�rleszt�se. Az 1990-es �vek k�zep�n a hitelfelv�telek korl�toz�sa ellen�re Zambia egy f�re es� ad�ss�ga a vil�gon a legmagasabbak k�z� tartozott.

• Lakoss�g: 11 037 800 (2004)
• N�ps�r�s�g: 14,67 f�/km²
• N�pess�gn�veked�s: 1,52%
• Sz�let�skor v�rhat� �lettartam: f�rfiak 35 �v, n�k 35 �v

73 n�pcsoport lakja az orsz�got. A legnagyobbak: bemba 36%, malavi 18%, tonga 15%, �szaknyugati t�rzsek 10%, barotsze 8%, mambve 5%, tumbuka 5%, egy�b (feh�r) 3%.

Vall�sok: protest�ns 36%, r�mai katolikus 27%, �si vall�sok h�vei 27%, afrikai kerszt�ny 9%, egy�b 1%.