Togo
Az orszg dlen mindssze 53 km-es partszakaszon rintkezik a Guineai-bllel, szak fel pedig Benin s Ghna kz keldve 70–140 km szles s keskeny svban 600 km-re nylik a kontinens belsejbe. A tengerpartot csendes lagnatavak vezik. A dli orszgrszt a part mentn termkeny, 30–50 km szles alfld (Terre de barre) vezi; ez szak fel alacsony fennskba megy t. Dlnyugat-szakkelet irnyban az egsz orszgon thzdik a Togo-hegysg, amely legmagasabb cscsa az Agou (1020 m).
Fvros: Lom
llamforma: kztrsasg
Hivatalos nyelv: francia
Fggetlen: 1960. prilis 27.
A termszetes nvnytakar az ghajlattal sszhangban magas fv szavanna, amelyet dlen sr ligetek, szakon mr inkbb csak magnyosan ll akcik lnktenek. A szraz vszak perzsel szakkeleti szeltl, a harmattntl vdett hegyvidki lejtkn s a folyk mentn sr rkzld erdk is elfordulnak.
A kor szerinti eloszls nagyon egyenetlen; a togiak majdnem fele 15 ven aluli.
0-14 ves: 46% (frfi 1 161 610; n 1 153 877)
15-64 ves: 51% (frfi 1 254 437; n 1 327 306)
65 ves vagy idsebb: 3% (frfi 53 101; n 68 171) (2000-es becsls)
Togo kzel tmillis lakossga 21 etnikumbl tevdik ssze: we-Adja 40,1%, Temba-Kabre 23,1%, Akebou 13,2%, Gurma 9,7%, Ana-Ife 6,8%, nem afrikai 0,99%, egyb 6%.
A lakossg 55%-a trzsi valls, 30%-a keresztny (12% Katolikus, 18% Protestns), 20%-a szunnita muzulmn.
A togoi kzlekedsi hlzat – az afrikai kontinens szegny orszgaira jellemzen – katasztroflis llapot. 525 km-es, 1000 mm nyomtv vasthlzata egyik krnyez orszghoz sem csatlakozik. A kzutak hossza 7520 km, ebbl alig 2376 km rendelkezik szilrd burkolattal. Vzi kzlekeds a Mono 50 km-es szakaszn zajlik. Fontos kiktvros Kpm s Lom (az utbbi egyben a vasthlzat kzpontja is). Az orszgnak 9 reptere van, ebbl 2 szilrd burkolat, a tbbi fves.
Gazdasgnak f gazata a mezgazdasg (kles, cirok kukorica, kv, kaka, gyapot, fldimogyor termesztse). lelmiszerekbl nellt az orszg. A gyren lakott szavannkon llattenyszts (kecske, juh) folyik.
|