Tanznia
Tanznia Magyarorszgnl tbb mint tzszer nagyobb orszg Kelet-Afrika indiai-ceni partvidkn. Az orszg kt szvetsgi llama egykor brit mandtumterlet volt: Tanganyika 1961-ben nyerte el fggetlensgt s 1964-ben egyeslt Zanzibrral. Neve is erre utal: Tan + Zan + a latinos ia-kpz.
Felsznnek zmt a Kelet-afrikai-magasfld hullmos szavannja uralja. A fennskbl szakon hatalmas vulknok emelkednek ki, amelyek kzl a Kilimandzsr hegysg cscsa, a Kibo Afrika legmagasabb pontja is.
Sehol mshol a Fldn nem lthat ennyi gn, zebra s antilop - s a Tanznira jellemz sksgok megknnytik a vadvilg szemllst. Elefnt-, bivaly-, vzil- s csimpnz llomnya is a vilg legnagyobbjai kz tartozik.
Az orszg elnki kztrsasg. Az alkotmnyt 1992-ben vezettk be.
Npessg: 40,213,160 (2008. jlius)
Fvros: Dodoma
Legnagyobb vros: Dar es-Salaam
Hivatalos nyelv: szuahli, angol
Fggetlen: 1964. prilis 26.
Korszerkezet: 0-14 v kztt: 43.5% (frfi 8,763,471/n 8,719,198) 15-64 v kztt: 53.7% (frfi 10,638,666/n 10,947,190) 65 v felett: 2.8% (frfi 502,368/n 642,269) (2008)
Npessg nvekedsi rta: 2.072% (2008)
Bevndorlsi rta: -1.48 bevndorl/1,000 f (2008)
Nemek arnya: szletskor: 1.03 frfi/n 15 v alatt: 1 frfi/n 15-64 v kztt: 0.97 frfi/n 65 v felett: 0.78 frfi/n teljes npessg: 0.98 frfi/n (2008)
Vrhat tlagletkor: teljes npessg: 51.45 v frfi: 50.06 v n: 52.88 v (2008)
Kis mennyisgben aranyat, nt s drgakveket bnysznak, gymnt, skitermels. lelmiszeripar, cukoripar, srgyrts, dohnyipar, cementgyrts, kolaj-feldolgozs, cipipar, faipar, mtrgyagyrts
Gazdasgnak alapja a mezgazdasg (kv, tea, szizl, gyapot, kukorica, dohny, manika, szegfszeg). Sokan a nomd llattenysztsbl lnek
|