Szud�n Afrika legnagyobb ter�let� orsz�ga a kontinens �szakkeleti r�sz�n. �szak-d�li kiterjed�se t�bb mint 2000 km. Az orsz�g a t�bb�ves h�bor�s konfliktusok miatt a sz�tes�s sz�l�re sodr�dott. D�l-Szud�n val�sz�n�leg 2011-ben bejelenti f�ggetlens�g�t (amit v�lhet�en el is ismernek), de m�g Abyei �s D�rf�r tartom�nyok is p�ly�znak az �n�ll�s�gra.

Az orsz�g nyugati r�sz�t hatalmas homokk� t�bl�k �p�tik fel, amelyekb�l szigethegys�gek emelkednek ki, �szaknyugaton az Uveinat-hegys�g (1934 m), az orsz�g k�z�ps� r�sz�n a Nubah-hegys�g (1460 m). A cs�di hat�r ment�n a Darf�r 800–1200 m magas fenns�kj�b�l a Marra-hegys�g vulk�ni t�mege t�r 3088 m magass�gba.

Nemzeti mott�: Al-Nasr Lana (Mi�nk a gy�zelem)
Nemzeti himnusz: Nahnu Jund Allah Jund Al-Watan

F�v�ros: Kart�m
Hivatalos nyelv: arab, angol
�llamforma: k�zt�rsas�g
F�ggetlens�g kiki�lt�sa: 1956. janu�r 1.
Ter�let: 2 505 810 km²
N�pess�g: 38 114 160 f� (2003)

�szak-Szud�n a Szahar�hoz tartozik, de Kart�mt�l d�l fel� az �vi �tlagos csapad�k mennyis�ge fokozatosan 150-r�l 1000 mm-re n�. �szakon kev�s az es�, �s szab�lytalan id�k�z�kben hullik. Az es�s �vszak az orsz�g k�z�ps� r�sz�n 2-3 h�napig, d�len viszont m�r 6-8 h�napig tart (t�bbnyire �prilist�l okt�berig). �szakon eg�sz �vben �szakkeleti szelek f�jnak, d�len az es�s �vszakban a d�lnyugati sz�l az uralkod�. Itt a ny�ri, csapad�kos h�napokban alacsonyabb a h�m�rs�klet. A d�li Dzsub�ban a janu�ri k�z�ph�m�rs�klet 28 �C, a j�liusi 25 �C. Az �vi csapad�kmennyis�g 950 mm. Kart�mban a janu�ri k�z�ph�m�rs�klet 23 �C, a j�liusi 34 �C. Az �vi csapad�kmennyis�g 150 mm.

Az elsivatagosod�s komoly probl�ma Szud�nban. Ez a folyamat �ll a d�rf�ri konfliktus h�tter�ben. A talajer�zi� is aggodalmat kelt.A mez�gazdas�g terjeszked�se nem j�r egy�tt term�szetv�delmi int�zked�sekkel. A k�vetkezm�nyek m�r mutatkoznak: az erd�irt�s �s a talaj kisz�rad�sa cs�kkenti a talaj term�kenys�g�t �s a talajv�z szintj�t. A vad�llom�nyt vesz�lyezteti a vad�szat. 2001-t�l huszonegy eml�s faj �s kilenc mad�rfaj, valamint k�t n�v�nyfaj vesz�lyeztetettnek sz�m�t. Vesz�lyeztetett fajok k�z� tartozik: tarvarj�, a sz�lessz�j� orrszarv�, v�r�s teh�nantilop, karcs� szarv� gazella, k�z�ns�ges cserepestekn�s.A szaharai oryx m�r nem �l vadon.

Szud�nban 12 nemzeti park tal�lhat�:

• Badinglo
• Boma
• Dinder
• Berg-Hassania
• Lantoto
• Nimule
• Radom
• Shambe
• Southern
• Suakin Archipelago

A f�v�rosban, Kart�mban Omdurmannal, Khartoum Bahrival egy�tt kb. 14milli� ember �l. A n�pess�gn�veked�si r�ta 2,73%. A v�rhat� �tlagos �lettartam 57 �v. A csecsem�haland�s�gi r�ta igen magas, 67,1‰. A hivatalos nyelv az arab.

N�pek: fekete-afrikai 52% (dink�k, nub�k, nuerek �s m�sok), szud�niak 39%, bedzsa 6%, k�lf�ldi 2%, egy�b 1%.

H�romf�le vall�s van jelen: a muzulm�n (a lakoss�g 70%-a ehhez a vall�shoz tartozik), a t�rzsi vall�s�ak (25%) valamint a kereszt�ny felekezetek (angelik�n, kopt, katolikus, protest�ns) (8%).

A vil�g kultur�lis �r�ks�g�hez tartoznak Dzsebel Barkal �s a Napata r�gi� r�g�szeti helysz�nei.

Az orsz�g 20%-�t erd� bor�tja, az egyetlen fontos erdei term�k a gumiar�bikum. Ezt az illatszerekben, �desipari term�kekben �s ragaszt�kban felhaszn�lt anyagokat az ak�ci�b�l nyerik ki, amely nagy ter�leten n� a k�z�p-szud�ni szavann�kon. A vil�gtermel�s 4/5-�t adja az orsz�g.