São Tom s Prncipe
São Tom s Prncipe Afrika nyugati partjainl, a Guineai-blben, az Egyenlt mentn tallhat São Tom, illetve Prncipe szigett magban foglal fggetlen kztrsasg.
Terlett tekintve Afrika msodik legkisebb orszga (1001 km²), lakossga mintegy 160 ezer f. A vulkni eredet, bazaltkzet bortotta szigetek ghajlata trpusi. A nagy terleten fennmaradt eserdk szmos endemikus, csak itt honos nvny- s llatfajnak adnak otthont. São Tom 1485-tl, Prncipe 1502-tl llt a portugl korona gyarmati fggsben mint fontos cukornd-, majd kakaterm terlet. Teljes fggetlensgt kzel fl vezredes fennhatsgot kveten, 1975-ben nyerte el Portuglitl. Az 1975–1991 kztti Pinto da Costa-rezsimet marxista-leninista politikai berendezkeds, egyprtrendszer jellemezte, s a szigetorszg csak 1991-ben indult el a demokratikus tmenet tjn.
Az elmaradott gazdasg orszg lakossgnak nagy rsze a szegnysgi kszb alatt l. Noha a trpusi ghajlat s a vulkni talaj kedvez feltteleket biztost az ltetvnyes gazdlkodsnak, csaknem mindenben behozatalra szorul, a kivitel dnt hnyadt a kakabab teszi ki. Ipara a hazai termnyek feldolgozsra szortkozik, napjainkban a szolgltatipar, azon bell is klnsen az idegenforgalom van fellendlben.
A lakossg jelents rszt az egykori fekete rabszolgk utdai teszik ki, rajtuk kvl kisszm eurpai, flvr, illetve egy sajtos nprajzi csoport tagjai, a ngolk lnek a szigeten. A portugl nyelv helyi vltozatt beszl São Tom-iak jelents rsze rmai katolikus.
Valls • A lakossg 70,3%-a rmai katolikus, rajtuk kvl nvekv szm, 3,4%-nyi evanglikus felekezet l az orszgban (2001). A mindennapi npi vallsossgra jellemzek a keresztny s pogny elemek keveredsbl kialakult ritulis elemek. A fbb keresztny felekezeteken kvl szmottev hvet tudhatnak maguknak az j apostoli reformistk (2%), a hetednapi adventistk (1,8%), a jehovistk (0,5%), valamint a bah’ egyhz.[7]
Nyelv • Az orszg hivatalos nyelve a portugl, de szles krben ennek helyi vltozatt, a kreol (kriolu vagy kriulu) nyelvet beszlik. Ennek hrom f dialektusa a São Tom-i sãotomense vagy forro, a ngolk angolar nyelvjrsa, valamint a prncipei lun’gwiye
|