Nig�ria, hivatalosan a Nig�riai Sz�vets�gi K�zt�rsas�g (angolul Nigeria, hivatalosan Federal Republic of Nigeria) egy f�ggetlen orsz�g Nyugat-Afrik�ban, a legn�pesebb �llam Afrik�ban. A sz�razf�ld�n nyugatr�l Benin, keletr�l Cs�d �s Kamerun, �szakr�l Niger alkot vele a hat�rt. D�lr�l az Atlanti-�ce�n r�sz�t k�pez� Guineai-�b�l hat�rolja. 1991-�ta a f�v�ros az orsz�g k�zep�n fekv� Abuja, kor�bban a korm�ny �s a partmenti Lagosban sz�kelt.

Nig�ria az al�bbi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Nemzetk�z�ss�g, OPEC (1971 �ta), OIC (1986 �ta), ECOWAS, Afrikai Uni�, NEPAD

F�v�ros: Abuja
Legnagyobb v�ros: lagos

Nemzeti mott�: Unity and Faith, Peace and Progress (Egys�g �s Er�, B�ke �s Fejl�d�s)
Nemzeti himnusz: Arise O Compatriots, Nigeria's Call Obey

�szakra haladva egyre kevesebb az es�. Eg�szen d�len m�g tr�pusi es�erd�k kialakul�s�t teszi lehet�v� a csapad�kmennyis�g, messze �szakon meg egyes t�jak f�lsivatagi jelleg�ek.

A tengerparti ment�n s�s viz� mocsarak alakultak ki: mangrove-erd�k. Kicsit magasabban �s �szakabbra a mocsarak vize �desv�z. Ezek n�v�nyzete teljesen m�s jelleg�. M�g magasabban tr�pusi es�erd� n�.

Az orsz�g legnagyobb r�sz�nek n�v�nyzete szavanna. T�bbf�le szavann�t k�l�nb�ztetnek meg Nig�ri�ban. A "guineai" szavann�n magas f� n�, az elsz�rtan n�v� f�k is magasak, a foly�kat gal�riaerd� k�s�ri. A "szud�ni" szavanna ehhez hasonl� t�j, de a f� r�videbb, a f�k alacsonyabbak. A "szaheli" szavann�n f�ves r�szek v�ltakoznak fedetlen homokkal.

Az orsz�gban 2 kamar�s parlament m�k�dik. A fels�h�z a szen�tus 109 k�pvisel�vel, az als�h�z a k�pvisel�h�z 306 k�pvisel�vel. A parlamenti k�pvisel�ket 4 �vente v�lasztj�k �jra. 2007. m�jus 29. �ta Umaru Yar'adua az �llamf� �s a hadsereg parancsnoka.

Az 1991-es n�psz�ml�l�son Nig�ri�ban 88,9 milli�an �ltek. A v�rhat� �lettartam f�rfiakn�l 51,3 �v, a n�kn�l 51,7 �v. A csecsem�haland�s�g 45,4‰.

Nig�ri�ban a lakoss�g fele muzulm�n, 40%-a kereszt�ny, 10%-a t�rzsi vall�s�.

Az orsz�gban sokan besz�lik a jorub�t, a hausz�t �s az igbo nyelvet. Ezenk�v�l t�bb mint 100 kisebb nyelv van. A hivatalos nyelv az angol.

A legnagyobb n�pcsoport az orsz�gban a hausza �s a fulbe (29%). A lakoss�g 21%-a joruba, 18%-a ibo. Az orsz�gban t�bb mint 100 kisebb n�pcsoport �l. N�h�ny n�pcsoport: ijaw (10%), kanuri (4%), ibibio (3,5%), tiv (2,5%), umon. A politikai �letben a hausz�k �s a jorub�k domin�lnak.

Nig�ria �szaki r�szen �l a hausza �s a fulbe n�p, amelyek tagjai nom�d p�sztorkod� �letm�dot folytatnak. A t�bbi n�p f�k�nt n�v�nytermeszt�ssel foglalkozik, k�l�n�sen az orsz�g k�z�ps�, illetve d�li r�szei �llnak mez�gazdas�gi m�vel�s alatt. Az orsz�g lakoss�g�nak 40%-a f�ldm�vel�ssel foglalkozik, alacsony a technol�giai szint, alig-alig g�pes�tett a mez�gazdas�g.

Nig�ria ipara a k�olajra �p�lt ki, OPEC tag�llam. F� kik�t�je Pourt Harcourt, amely a k�olaj-kereskedelmet bonyol�tja. A b�ny�szat az orsz�g hegyvid�ki fenns�kj�ra jellemz�, van�diumot, tit�nt, kolumbitot b�ny�sznak. A kolumbit szinte csak itt fordul el� a F�ld�n nagy mennyis�gben. Ezt az �rcet az Amerikai Egyes�lt �llamok v�s�rolja fel az �rkutat�saihoz, hiszen a kolumbitb�l ni�biumot �ll�tanak el�, mely k�l�nleges h�vezet� anyag.

Jellemz� Nig�ria gazdas�g�ra az alkalmi ipari b�rmunka, amely azon alapszik, hogy a parasztok a v�rosokba mennek, ahol 2-3 h�napos ipari munk�t v�llalnak, majd visszat�rnek vid�ki tany�jukra, hogy folytass�k a hagyom�nyos f�ldm�vel�st �s �llatteny�szt�st.

Itt tal�lhat� a Kainji (ejtsd: Kaindzsi) v�zes�s, mely akkora energi�t termel ki, hogy a hatalmas orsz�got teljesen ell�tja �rammal.

Lagos k�rny�k�n t�megk�zleked�s nem l�tezik. Ha valahov� menni akarunk, egyszer�bb ha leint�nk egy motorost vagy csatlakozunk valamelyik nagyobb t�rsas�ghoz, �s vel�k egy�tt kib�rl�nk egy priv�t buszt, amely elsz�ll�t minket �ti c�lunkhoz.

Az aut�b�rl�s csak er�s idegzet�eknek aj�nlott: a forgalmi utakra s�vokat nem nagyon festettek, nem is haszn�lj�k az emberek. Dud�l�ssal �s f�nyk�rt haszn�lat�val jelzik legink�bb sz�nd�kukat a kanyarod�sra vagy �ppen meg�ll�sra.

Nagy a rend�ri jelenl�t, f�leg a nagyobb keresztez�d�sekben, de van hogy �k sem b�rnak a t�m�nytelen j�rm�vel. A motorosok szabadon k�zlekednek, a szab�lyok r�juk - l�that�an - nem vonatkoznak. nem ritka, hogy egy motoron 3-4 feln�tt �s ak�r tov�bbi 2 gyermek utazik buk�sisak �s v�d�felszerel�s n�lk�l.

Az orsz�gban az iskolak�telezetts�g 6 �s 15 �v k�z�tt van. A szomsz�dos orsz�gokhoz k�pest magas az oktat�s sz�nvonala. A gyerekek fele j�r azonban csak egy iskol�ba. N�h�ny �szaki tartom�nyban vall�si oktat�s folyik, �n. kor�n-iskol�kban.