Niger
szakkeleten a Tnr du Tafassasset emelkedik, tle dlnyugatra az Aïr-masszvum hegyei magasodnak. Az orszg nagyobb rsze, 2/3-a homoksivatag, dlen azonban a Niger foly s a Csd-t mentn termkenyek a talajok.
Az orszg legmagasabb pontja a Bagzane (2022 m).
Fvros: Niamey
llamforma: kztrsasg
Hivatalos nyelv: francia
Beszlt nyelvek: hausza, dzserma, tamasek
Fggetlen: hausza, dzserma, tamasek
Nemzeti mott: Fraternit, Travail, Progrès (Testvrisg, Munka, Fejlds)
Nemzeti himnusz: La Nigerienne
Dl-Nigerben jniustl oktberig tart az ess vszak, az ves csapadk mennyisge 500 mm, szakon viszont vente mindssze 20 mm es hullik. Niamey-ben a januri kzphmrsklet 24 C, a jliusi 34 C.
Nigerben a termszetvdelmi terletek bonyolult hlzata alakult ki. A legrgebbieket mg a francia gyarmati uralom idejn jelltk ki. Mindkt nemzeti parkja egyttal rsze a termszeti vilgrksgnek.
A npessg 52%-a songhai s djerma, 23% hausa, 8% tuareg, 6% beri beri (kanuri) s kb. 4.3% fulbe. 3000 francia l az orszgban.
A lakossg 94%-a muzulmn, a tbbi hindu s keresztny.
Niger az egyik legszegnyebb orszg. A npessg 61%-nek kevesebb mint egy US-dollr jut naponta.
A mezgazdasg a munkaer-llomny 89%-t foglalkoztatja, de a terletnek csak a 3%-a hasznlhat nvnytermesztsre, 7%-a pedig legeltetsre. 2005-ben hnsg volt. A fldmvels (kles, rizs, cirok, fldimogyor) a Niger vlgyben sszpontosul. A nomd psztorkodsbl add jelents lllat-kivitel Nigria fel irnyul (juh, kecske, szarvasmarha). Nagy problmt jelent a tllegeltetsbl szrmaz talajerzi, hnsgek s rvizek.
Vast nincs az orszgban. A kzthlzat hossza 10 100 km, a replterek szma 9.
|